|
|
ARTISTS
Name: | | Description: | V ARGA Imre, A.festő, szobrász (Kecskemét, 1953. július 4.–) Autodidakta, mesterei: Goór Imre, Bánszky Pál, Hézső Ferenc. 1987: Kecskemét Város Művészeti díja; 1988: Muraközi János-ösztöndíj; 1999: Kortárs költészet és grafika Országos Grafikai Biennálé díja; 2000: a Kecskemét arcai c. országos pályázat díja. Lengyelországban járt tanulmányúton. A Műhely Művészeti Egyesület tagja. indíttatását a kecskeméti edvinisták csoportosulásának (fe Lugossy László, ef Zámbó István, Terebessy László) köszönhette 1968 táján. Vonzódik Giorgio de Chirico és a metafizikusok világához, Kondor Béla művészetéhez, s kedveli a szintetikus kubizmus és a berlini dadaisták és a szentendrei iskola képalkotói módszereit. Művein hétköznapi mozzanatok, a pátoszmentes banalitások sajátos, humoros és játékos feldolgozása jelenik meg. Képalkotói módszerére jellemző, hogy vázlatai kollázsok. Plasztikái dekoratív színezésű festményeinek logikus következményei, sőt egy időben fűrésszel vágott ki figurákat egyes képeiből. Legsajátosabb műfaja, az ún. ládakép önálló kis világok, fura mikrokozmoszok, őszinte, a természeti népekre jellemző, mélyen átélt keveredései az éginek és földinek. Mesterei: autodidakta, Goór Imre, Bánszky Pál, Hézső Ferenc. Egyéni kiállítások 1984 - Technika Háza, Kecskemét 1990 - Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1991 - Katona József Gimnázium Galéria, Kecskemét 1994 - Megyei Művelődési Központ, Eger 1997 - Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét 1999 - Katona József Könyvtár, Kecskemét 2000 - Kecskeméti Képtár, Kecskemét [Barnóth Zoltánnal, Hollósy Katalinnal]. Válogatott csoportos kiállítások 1986-92 - Művésztelepi kiállítások, Templom Galéria, Tokaj 1995, 1997, 1999 - Kortárs költészet és grafika, Kecskeméti Képtár, Kecskemét és Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét 1998, 2000 - Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1999 - Kecskemét képzőművészete a XX. század 2. felében, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 2000 - Kecskemét arcai, Kecskeméti Képtár, Kecskemét. Köztéri művei festmények, grafikák (Katona József Könyvtár, Kecskemét - Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium, Kecskemét - Közösségi Ház, Lajosmizse - Centrum Üzletház, Dabas). |
|
 |
Name: | | Description: | U zbegisztan fővárosában, Taskentben született 1963-ban. Az európai hírű szentpétervári Repin Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Mesterei között a nemzetközileg is nagy szaktekintélyű Mojszenkot és Vitrugatszkijt kell megemlítenünk.
1991 és 1993 között a Londoni Akadémián végez el egy kurzust.
1993-óta Magyarországon él családjával és alkot.
2004-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja.
Rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert mind a közönség, mind a szakmabeliek körében. A többnyire olaj technikával festett képein szülőföldjének varázslatos tájait és életét álmodja újra a kiváló kolorista.
Kiállítások / Exhibitions csoportos (group) Szentpétervár, Moszkva, Rosztov, Taskent, Tokyo, Wörschach, Kuala Lumpur, Budapest, Debrecen, Bekescsaba Önálló (alone) London, Békéscsaba, Miskolc, Debrecen, Gödöllő, Kecskemét, Budapest, Malaysia (Puchong), Kuala Lumpur |
|
 |
Name: | | Description: | 1 959-ben született Taskentben, Üzbegisztánban. 1985-ben fejezte be művészeti tanulmányait a Szentpétervári Repin Festészeti, Szobrászati és Építészeti Egyetemen. Európai mesterek tanulmányozásában mélyedt el, különösen a modernség vonzotta. Így jutott el Budapestre is, végül 1987-ben Magyarországon telepedett le. <BR><BR><BR>Szakmájának a szó szoros értelemben véve mestere: csendéletei, keleties hangulatú tájképei, portréi mind arról tanúskodnak, hogy készítőjük teljes birtokában van mesterségének |
|
 |
Name: | | Description: | 1952. május 27-én születtem Kecskeméten.
Az általános iskola elvégzése után művészeti gimnáziumot végeztem Budapesten, ahol kerámia szakon tanultam.
1973-ban felvételt nyertem a Budapesti Iparművészeti Főiskola kerámia szakára.
Főiskolán tanáraim voltak:
Csekovszky Árpád – keramikusművész <BR>Kovács Ferenc – szobrászművész Litkey József – festőművész Segesdy György – szobrászművész
Diplomát 1979-ben kaptam, mint keramikusművész. 1979-tól 90-ig formatervezőként dolgoztam Budapesten a Zsolnay porcelángyárban.
Ez idő alatt számtalan formatervezési pályázaton szerepeltem eredményesen, többek között 1984-ben elnyertem az Építésügyi Minisztérium Formatervezői nívódíját. Kerámikusként közintézményekbe került murális munkákat is készítettem.
A 90-es évek elejétől érdeklődéssel fordultam az alkalmazott grafika felé, amely a plasztikus művészetektől a sík művészetek felé terelt. Az eltelt idő alatt folytatott folyamatos munkám eredményeként 1995-től alkotásaimmal rendszeresen bemutatkozom hazai és külföldi kiállításokon.
Nagy hatással voltak rám:
Antonio Tapies
Kurt Schwitters
Ben Nicolson
Ország Lili
Serge Poljakoff
Birkás István |
|
 |
Name: | | Description: | A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban Sebestyén Ferenc volt a mestere. 1972-től alapító tagja s egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak; 1976-ban elnyerte a Fiatal Képzőmûvészek Stúdiójának ösztöndíját. 1980-ban a Szentendrei Grafikai Mûhely, 1986-ban a szentendrei Art éria Galéria tagja lett; 1985-93 között a zebegényi Szőnyi István Nyári Képzõművészeti Szabadiskola rajz-, majd festőtanára, 1987-től 1993-ig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest megyei művészeti titkára volt. 1997-től a nagycenki Horváth Lukács Galéria állandó tagja. 1971 óta Szentendrén él. <BR><BR>Számos díjat nyert. 1978: a leninvárosi V-stúdiós Kísérleti Műhely Kollektív Stúdió-díja; 1988: Az Év Grafikája díj (Szentendrei Mûhely Galéria); 1989: Neufeld Anna-emlékdíj; 1992: a Pentaton csoport és a Szentendrei Régi Művésztelep díja; 1993: a XII. Debreceni Országos Nyári Tárlat és az I. Országos Pasztell Biennálé díjazottja; 1994: a Patak csoport és a Mythen alkotócsoport díja; 1996: szentendrei Pro Urbe emlékérem; a millecentenáriumi Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; Pest Megye Művészetéért díj; 1998: a VII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé díjazottja. 2000: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; 2002: Munkácsy-díj. <BR><BR>Monográfusa, Novotny Tihamér a következőképpen summázza a festő életművét: Művészete szervesen illeszkedik a Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál nevével fémjelzett szentendrei iskola konstruktív, illetve konstruktív-szürrealista vonulatához. Visszatérő motívumai – ház, angyal, bábu, kereszt, ablak – egyrészt a szentendrei architektúra elemeiből, másrészt a város progresszív művészeti hagyományaiból táplálkoznak. Több jelentős korszaka után valódi szuverenitását a régi magyar vagy székely rovásjelek emblematikusan konstruktív, majd szürreálisan ikonikus, végül expresszíven alanyi alkalmazásával érte el. Ún. tulajdonjegyei vagy tamgái a nyolcvanas évek elejétől kezdődően általában feszesen komponált, négy, három vagy két részre osztott, ablakszerű képmezőbe kerülnek. Például a rovás S- és A-betűje szárnyakká egyesül képein: angyalszerű lények járnak ki és be ezeken az ablakokon. Grafikával, esetenként plasztikával is foglalkozik. <BR><BR>Számtalan egyéni kiállításon mutatta be alkotásait más művészekkel közösen, elsősorban vidéki városokban. 1972: József Attila M. K., Szentendre; 1976: Vajda Lajos Stúdió G., Szentendre; 1979: Világfa G., Szentendre; Stúdió G., Bp.; 1980: VLS G., Szentendre; 1981: Bástya G., Bp.; 1982: Művésztelepi G., Szentendre; 1983: Műhely G., Szentendre; 1984: Művésztelepi G., Szentendre; 1989: Szentendrei Képtár; Püski Könyvesbolt és Galéria, Székesfehérvár; 1992: Pentaton I., Szentendrei Képtár; 1993: Horváth Lukács G., Nagycenk; Art éria G., Szentendre; 1994: Csepel G., Bp.; Rösch G., Karlsruhe; Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak; 1995: Diptichonok-Triptichonok, Barcsay Iskola G., Szentendre; 1996: Künstlerhaus, Salzburg; 1997: Kultúrpalota, Marosvásárhely; Magyar Kulturális Központ, Bukarest; Vigadó G., Bp.; 1998: Provincia Szálloda G., Szentendre; 2000: Szent Mihály kápolna, Bp.; 2002: Sárospataki Képtár. <BR><BR>Az 1970-es évek elejétõl rendszeresen részt vesz országos kiállításokon és a szentendrei művészek tárlatain. 1971–77: IV–X. Szentendrei Szabadtéri Tárlatok, Templomdomb; 1973: kiállítás a szentendrei Vajda Lajos Stúdió munkáiból, Fővárosi Művelődési Ház, Bp.; 1974–81: a Vajda Lajos Stúdió éves kiállításai, Szentendre; Nemzetközi amatőr képzőművészeti kiállítás, Ernst M., Bp.; 1978: Stúdió 1958–1978, MNG; 1978–86: Pest Megyei Tárlatok, Szentendrei Képtár; 1979–87: Szentendrei Tárlatok, Szentendrei Képtár; 1981–91: XI–XVI. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc; 1983: Válogatás a szentendrei Mûhely G. anyagából, Fészek G., Bp.; Mai magyar grafika és rajzművészet, MNG; Grafikai Biennálé, Modern G., Ljubljana; 1984: Országos Képzőművészeti Kiállítás ’84, Műcsarnok, Bp.; Kortárs magyar művészet, Espace Pierre Cardin, Párizs; 1985: II. Szegedi Táblaképfestészeti B., Móra Ferenc M., Szeged; 1987: Magyar avantgárd napok, Roten Fabrik, Zürich; 1988: SZAFT, Ernst M., Bp.; 1990: a szentendrei Vajda Lajos Stúdió kiállítása Sepsiszentgyörgyön, Új G.; 1991: Unicornis. A szentendrei Vajda Lajos Stúdió és a Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) közös kiállítása, Vigadó G., Bp.; 10+1 éves a Szentendrei Grafikai Műhely, Szentendrei Képtár; 1993: II. Budapesti Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Tárlat, Közlekedési M., Bp.; II. Nemzetközi Grafikai B., Győr; 1993–97: I–III. Országos Pasztell B., Esztergom; 1994: Tavaszi Tárlat ’94, Petőfi Csarnok, Bp.; Médium 3, Sepsiszentgyörgy; 1995: Négy konstruktivista magyar festő, Párizs, Magyar Intézet (Barcsay Jenővel, Balogh Lászlóval, Deim Pállal); 1996–97: Tizenkilencen a Vajda Lajos Stúdióból, Vigadó G., Bp.; 1996–98: VI-VII. Országos Táblakép-festészeti B., Móra Ferenc M., Szeged; 1997: Magyar Szalon 97, Műcsarnok, Bp; 2002: 30 éves a szentendrei Vajda Lajos Stúdió, Műcsarnok, Bp. <BR><BR>Műveit az alábbi közgyűjtemények őrzik: Baász I. Művészeti Alapítvány, Sepsiszentgyörgy; Kortárs Gyűjtemény, Salzburg; Kortárs Magyar Gyűjtemény, Dunaszerdahely; A Modern Művészetért Közalapítvány, Dunaújváros; Ferenczy M., Szentendre. Angyal (fa, fém, festett műgyanta, 1995) című műve Szentendrén, a posta elõtti téren áll. <BR><BR>A művészetét méltató legfontosabb írások, tanulmányok. HANN F.: Aknay János (kat.), Stúdió G., Bp., 1979; HANN F.: Aknay János (kat.), Művésztelepi G., Szentendre, 1982; TILLES B.: Aknay János ablakai, Pedagógiai Műhely, Bp., 1984/2; HANN F.: Aknay János (kat.), Új Vegyes, Szentendrei Képtár, 1986; NOVOTNY T.: A konstruktivizmustól a rovásírásig. Aknay János művészetérõl, MŰV, 1987/10; HANN F.: Angyal suhant át a szobán. Aknay János művészetéről, Alföld, 1989/3; HANN F.: Aknay János. Beszélgetés a festővel (gyűjteményes könyvkatalógus), Szentendre, 1989; NOVOTNY T.: Beszélgetés Aknay János képzőművésszel a Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) és a szentendrei Vajda Lajos Stúdió (VLS) kapcsolatáról az Unicornis című közös kiállítás megrendezése előtt (kat.), Vigadó G., Bp., 1991; WEHNER T.: Képek a négyzeten, képek a köbön, ÉS, 1995. február 3.; NOVOTNY T.: Vérrel keveredő sár. Aknay János szomorú képei elé, VLS Kulturális Egyesület, Szentendre, 1998; KMML, 1999; Aknay János (életműkötet), szerk.: NOVOTNY T., a VLS kiadása, Szentendre, 2000. <BR><BR>Filmek. KUCZKA J.–SOÓS Á.: Parti party. A Dunakanyarról, múltjáról és jelenéről, MTV, 1986; KERNÁCS G.–B. FARKAS T.: Írisz, MTV, 1988; SZERÉNYI G.–TOMCSÁNYI V.: Picassók kalandjai. Lírai geometria, MTV, 1995; SZEMADÁM GY.–NÁDORFI L.: (H)arcképek, MTV, 1995; KÚTVÖLGYI K.–ÉZSIÁS A.: Angyal születik, MTV, 2002. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
 |
Name: | | Description: | M inden gyermek művész. A gond csak az, hogyan maradjon művész felnőtt korában is” (Pablo Picasso) <BR>Számomra sem volt egyszerű művésznek maradni. 1962-ben születtem Debrecenben, de gyermekkoromat már Szolnokon töltöttem. Itt jártam általános iskolába, ahonnan szerettem volna művészeti iskolába továbbtanulni, de erre akkor nem volt lehetőségem. A vásznat így falra cseréltem, és szobafestő lettem. <BR>A művészet azonban továbbra is vonzott, így gyakori vendég voltam a szolnoki művésztelepen. A festészet mellett az építészetben is megtaláltam önmagam, így kerültem vissza szülővárosomba, Debrecenbe a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolába. Nem lettem építész, a festészet viszont tovább kísért életem útján a laktanyába is. <BR>1983-ban vonultam be, és Csongrádra kerültem. Itt dekoratőrként dolgoztam, és minden szabadidőmet id. Stélik Lajos óráin töltöttem. Azóta is szívesen emlékszem erre az időszakra, mert rengeteget tanultam a mestertől. <BR>1985-ben ért el a végzetem, és megnősültem. Ez a házasság hozott Martfűre, ahol azóta is élek. Itt a Tisza Cipő gyárban szintén dekoratőrként dolgoztam, de a festészetre is mindig maradt időm, amit akkoriban hobbiként űztem. <BR>Mára már csak a festészetnek élek, és ebben a családom is támogat. Több témában is kipróbáltam magam, de a kedvenceim a táj, a vadak, a vadászat ábrázolása. <BR>„ A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg” – mondja Rodin. Én az Alföldben, az erdőkben, az állatok szemében megláttam a szépséget. Ezt szeretném közvetíteni a képeimen keresztül mindenkinek. <BR>A martfűi emberek sokszor láthatták már alkotásaimat, és elismernek, mint művészt. Ennek jeléül a város 2003-ban művészeti díjjal jutalmazott. 2005-ben pedig az Országos Vadászfestészeti Pályázaton díjazásban részesültem. |
|
 |
Name: | | Description: | Festő és grafikus. 1943-ban született Kolozsváron. A Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem grafikai szakán diplomázott 1966-ban. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének , valamint a Magyar Grafikusművészek Szövetségének tagja. ....Árkossy István a Kolozsvári Grafikai Iskola egyik legsokoldalúbb egyénisége, valamennyi műfaj és eljárás (rajz, fametszet, monotípia, rézkarc, kollográfia, illusztráció, plakát,folyóirat-arculat és természetesen táblakép-grafika) birtokbavétele után és közben rendezte be művészi képzeletének műhelyét. Majd grafikai tevékenysége egyre inkább megszínesedik és 1982-ben már festészeti kiállítással lép a nyilvánosság elé. Grafikai kompozíciókban kiérlelt motívumok, jelek, utalások asszociatív rendszere festményeiben a nagy művészeti korok, a reneszánsz és a barokk mestereinek az érzékletes megelevenítő tárgy- és látványhűségébe ágyazva újul meg, minősül át romantikus -szürrealista látomásokká. S e fantasztikus látomások, helyszínek egyszerre konkrét és sejtelmes voltának, sajátos kettőségének a hatását felfokozza az a festőgrafikai eljárás, amelynek eredméyneképpen manapság ritkán tapasztalható, fölényes rajztudása már a felület lakkozása előtt a végtelen árnyalatokban felragyogó színek belülről fakadó sugárzásaként érvényesül.... Banner Zoltán művészettörténész. |
|
 |
Name: | | Description: | Művészeti tanulmányait Szolnokon Pólya Tibornál kezdte, majd Szőnyi Istvánnál tanult. 1933-38: Magyar Képzőművészeti Főiskola, ahol ugyanekkor tanársegéd is volt. Mestere: Glatz Oszkár és Varga Nándor Lajos. 1940: Budapesti rézkarc kiállítás díja; 1941: Budapesti Akvarell Kiáll. díja; 1960: Firenze, 1961: Róma; 1966: San Marino díja; 1939: római ösztöndíjas. 1940-ben milánói, 1942-ben velencei tanulmányokat folytatott. 1941-ben a marosvásárhelyi ipari szakiskola tanára. 1964-ben a Firenzei Akadémia tagjává választották. Főleg akvarelleket és rézkarcokat, de fametszetet, hidegtűt és akvatinta műveket is készített. Témáit a számos utazása során látott tájak, városképek, arcképek adják. Sokat foglalkozott a Várnegyeddel, olasz műemlékekkel. Illusztrált balladákat is. |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt. |
|
Name: | | Description: | V iruóz, mesteri, kellemes. Talán ezzel a három jelzővel illethető leginkább B. Tóth Edit kecskeméti festőművésznő női lírával, finom színekkel és festészeti megoldásokkal komponálja alkotásait. A vásznakon megelevenedik az Alföld és a Tiszapart különleges hangulata, kisvárosok és falvak költői hangulatú utcácskái és terei, az emberi szépség. B. Tóth Edit minden alkotása mesteri, de figurális festészetére, nő- és kislányalakjaira a felsőfok a legtalálóbb. Báj és elegancia, játékosság és szépség. Minden, amivel a mai világban igen csak híján vagyunk. |
|
 |
 |
 |
Name: | | Description: | Festő, grafikus, művészeti író, (Máréfalva [Satu Mare, RO], 1931. október 26. - )
1946-49: marosvásárhelyi Városi Festőiskola; 1949-51: marosvásárhelyi Művészeti Líceum; 1951-52: bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola; 1952-56: Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bordy András, Miklóssy Gábor. 1983: Országos Tárlat portrédíja (Kodály Zoltán), Bukarest; 1988: Országos Tájkép Biennálé, Hatvan, bronzérem; 1992: Festészeti I. díj, Vác. 1956-ban a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán a diákmegmozdulások egyik szervezője. Bebörtönözték, 1959-ben szabadult. 1961-63 között kirakatgrafikus. A marosvásárhelyi művésztelep egyik alapítója. 1970 és 1986 között az Új Élet (RO) c. képeslap grafikai tervezője és művészeti rovatának szerkesztője. A Barabás Miklós Céh tagja. Képzőművészeti cikkeket is ír. Számos képzőművészeti kiállítást szervezett, nyitott meg. 1987-ben települt át Magyarországra. 1989 óta Vácon él. A látványfestészet és az absztrakció határán született képein kiemelt hangsúlyt kapnak a gesztusok, a széles ecsetkezeléssel felhordott színek, a festékmasszába vájt, kapart és visszatörölt nyomok. A 60-as, 70-es években közvetlen környezetre (család, szülőföld) szorítkozó tematikájú vagy a hagyományos szellemi toposzokat feldolgozó (Dózsa-sorozat, Anyaság, Shakespeare-témák) festményeinek színvilága szinte a feketéig, vagy égetett umbráig feszítetten komor, csaknem monokróm. Különösen jelentősek portréi, melyeken a hetvenes-nyolcvanas évek romániai magyarságának sajátosan bensőséges arcképcsarnokát festette meg. A 70-es évek végén színei kivilágosodtak és tájképei az absztrakció irányába mozdultak. Gyakori vándorlásainak táji szépségeit lírai naplóhoz hasonló tényszerűséggel örökítette meg rajzaiban, akvarelljeiben. |
|
 |
Name: | | Description: |

1984-ben születtem Debrecenben.
Évekig Bú Györgyi és Bodó Károly debreceni festőművészek tanítványa voltam, akiknek nagyon sokat köszönhetek.
2010-ben szereztem látványtervező művész diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Budapesten.
Az egyetem alatt és után budapesti színházakban dolgoztam díszlet- és jelmeztervezőként. (pl. Vígszínház, Játékszín, Ódry színpad, Holdvilág kamaraszínház)
Jelmezterveimmel, rajzaimmal, festményeimmel több csoportos kiállításon is részt vettem.
Ezek:
Pécsi Országos Színházi Találkozó 2005, 2006, 2008
Nemzeti Színház 2005, 2006, 2007, 2008
Prágai Quadriennálé 2007
Ericson Galéria 2007
Vegyes technikájú munkáim erősen kapcsolódnak a színházhoz, sok közülük kifejezetten egy-egy darab szereplőit eleveníti meg.
|
|
 |
Name: | | Description: | Festő. 1943 és 1946 között a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt. Ezt követően kezdett festészettel foglalkozni. 1950-56 között a Honvéd Tisztiház Képzőművészeti Stúdió hallgatója, ahol a mestere Szalatnyay József volt. 1943 óta Budapesten él, 1955 óta kiállító művész, 1956 óta szabadfoglalkozású. Tagja 1956-61 között a Szinyei Alkotóközösségnek, 1999-ig a Tálentum Társaságnak és a Magyar Festők Társaságának. Míves érzékenységű festő, különös gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát leginkább a színek érzékeltetik. Balogh Ervin alkotó pályája világosan három részre tagozódik. Az első szakaszt impresszionisztikus látásmód, könnyed ecsetkezelés jellemezte. Ezt követte egy expresszív-szürrealisztikus látásmód, melyben a fájdalomtól eltorzult emberi figurákat szinte apokaliptikus vízióban jelenítette meg. Képeinek elsőrendű meghatározója a különös színvilág. Legtöbb képét mondhatni egy színre építi fel. De micsoda gazdagsággal tudja kibontani annak az egy színnek sok-sok variánsát. Alkotásai érdekes és a festészet lényegébe vágó problémákat feszegetnek. A festő különös színvilága köti össze az első időszak impresszionista, könnyed ecsetkezelésű képeit a későbbi expresszionista-szimbolikus korszakával. Miközben fest és kollázsokat készít, talán ez utóbbi hatására, folyamatosan egyszerűsödnek eszközei. Mivel sok képének témája a Balaton, Egry fénnyel telített képeihez hasonlítják tájait. Expresszív időszakának városképei a kilencvenes években is feltűnnek: szelíd, déli "talált városok" ezek, egy-egy megkapó hangsúlyos motívummal. Egyéni kiállításai: 1966: Csók István Galéria, Budapest; 1970: Rudnay Terem, Eger; 1974: Csepel Galéria; 1975: Szőnyi István Terem, Miskolc; 1977: Derkovits Terem, Szombathely; Láng Művelődési Ház; 1979: Dési Huber Terem, Veszprém; 1980: Községi Könyvtár, Ónod; 1981: Gulácsy Terem, Szeged; Megyei Könyvtár, Veszprém; 1984: Honvéd Üdülő, Balatonkenese; 1986: TIT, Szombathely; 1988: Derkovits Terem; Néphadsereg Művelődési Ház; 1989: Művelődési Ház, Csorna; 1991: Művelődési Ház, Alsóörs; Kapuvár; Csontváry Terem; 1992: Művelődési Ház, Alsóörs; 1993: Tapolcai Galéria; 1994: Zsigmondi Galéria, Nagykanizsa; Hidegkúti Kisgaléria; 1996: Közösségi Ház, Balatonalmádi; 1997: Novotel Szálló; Liget Szálloda; 2002: "Fények" - Visual Art Hyatt Hotelgaléria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások: 1955: Fiatal Művészek I. Országos Tárlata; 6. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok; 1958: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; 1959: 7. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok; 1962: 9. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok; 1972: Téli Tárlat, Miskolc; 1974: Tokió; 1975: Nyári Tárlat, Szeged; Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum; 1977: Festészet 77, Műcsarnok; 1980-82: Bakony-Balaton, Veszprém; 1981, 1983: Őszi Tárlat, Veszprém; 1982: V. Tájkép Biennálé, Hatvan; 1983: I. Táblakép-festészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged; 1984: Országos Képzőművészeti Kiállítás 84, Műcsarnok; 1988: Tavaszi Tárlat; Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok; 1991, 1993, 1995, 1997: I., II., III., IV. Balatoni Tárlat, Balatonalmádi; Éperné, Franciaország; Sedan, Franciaország; 1992, 1994, 1996: Tavaszi Tárlat, Balatonalmádi; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; Európa elrablása; Vigadó Galéria; 1996: Asszamblázs, Vigadó Galéria; 1997: Fehér képek, Vigadó Galéria; Olaszország magyar ecsettel, Olasz Intézet; 1998: Kollázs, Vigadó Galéria; Ecce homo, Vigadó Galéria. Díjak: 1974: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek és a Fegyveres Erők pályázatán II. díj; 1975: a Kulturális Minisztérium díja; 1978, 1985: I. díj; 1984, 1987, 1989: különdíj; 1993: II. Balatoni Tárlat különdíja. Munkái közgyűjteményekben: Déri Múzeum, Debrecen; Fővárosi Képtár; Hadtörténeti Múzeum; Magyar Nemzeti Múzeum; Szépművészeti Múzeum; Vízügyi Múzeum. Képei a világ minden tájára eljutottak, New York-tól Tokióig, Moszkvától Berlinig. Irodalom: Kiállítási Katalógus Kiss Sándor jegyzetével, 1966 Művész Életrajzok - Kortárs Magyar Művészek, Budapest, 1985 Dr. Szabó - Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999 |
|
 |
Name: | BALOGH ISTVÁN PÉTER | Works |
| Description: | Festő
(Budapest, 1950. április 26.–)
1979: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kokas Ignác. Apja, Balogh Ervin műtermében ismerkedett meg a festészet alapelemeivel; fiatalkori képein az apa lírai, fátyolos festékkezelése vehető észre. Később expresszív, szimbolikus kompozíciókat készített, antropomorf tárgyakkal.
Mesterei: Kokas Ignác. |
|
 |
Name: | | Description: | Harminc év jelzi értékességét. Azóta állít ki. Eleinte a Medgyessy-kör tagjaként, majd önállóan.
Tagja több művésztelepnek (Derecskei, Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep, a franciaországi
St.Michel-i művésztelep), tanulmányutakon cserélt tapasztalatot Európa országaiban és az Egyesült Államokban.
S ez a tudás nemcsak az övé, hanem a diákjaié is. – A Csokonai- és a Tóth Árpád Gimnázium is tanárává fogadott, és néhány évig a leendő tanítókat is oktattam óraadóként rajzra és művészettörténetre.
Azóta elvégeztem a médiaiskolát, így a filmezés rejtelmeit is megmutathatom tanulóimnak.
Szerény, szűkszavú és rendkívül szimpatikus ember, aki ha túl van a kötelező formaságokon, feloldódik barátai körében. Igazi művészember, aki tanít. Nem ritka. De tapasztalatom szerint tudni kell a kettőt összeilleszteni. – Azt hiszem, inkább tudni kell elválasztani.
A művészben gyakran előtör a gyermeki én, amit senkinek nem volna szabad elveszítenie. Nem viszem a gondjaimat a diákok közé, a művészet oktatása, megszerettetése így nem működne. Épp ez a kettősség; a gyermeki és a felnőtt én találkozása segít abban, hogy mindkét területen helytálljak. |
|
 |
Name: | | Description: | Barnóczky György festőművész 1948-ban Kazincbarcikán látta meg a napvilágot. Középiskolás tanulmányait a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban végezte Miskolcon, ahonnan a Nyíregyházi Főiskolára vezetett az útja, s földrajz-rajz szakon szerzett diplomát. Friss diplomásként néhány éven keresztül rajzot tanított a miskolci Istvánffy Általános Iskolában, ahonnan Budapestre került és az Artex külkereskedelmi vállalatnál kezdett el dolgozni, ahol magyarországi festők festményeinek külföldre történő forgalmazásával foglalkozott.
Hamarosan önállósult, és minden idejét a festészetnek szentelte, amit azóta is nagy szeretettel művel. Pályája során sokat utazott külföldre, ahol szintén elismerést váltott ki festményeivel. Mindennél előbbre tartja a hazai táj ábrázolását, és a magyar nép szívéhez oly közel álló történelmi értékek megjelenítését.
Az 1980-1990-es években több alkalommal állították ki alkotásait Münchenben, 2006-ban, az 1956-os megemlékezés kapcsán pedig Stockholmba vitte el festményeit azzal a nem titkolt célzattal, hogy megismertesse a magyar táj szépségét a messzi észak műértő közönségével. Szűkebb hazánkban számos kiállítását tekinthették meg az érdeklődők elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, például Kazincbarcikán, Sajóivánkán, Dédestapolcsányban, Felsőtelekesen vagy éppenséggel Szendrőn. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | U.Bazán Vladimir festőművész Ungváron született 1956. május 29-én. Itt szerzett 1975-ben a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában képesítést. Utána az Ukrán Művészeti Alap munkatársaként dolgozott, mint iparművész, festőművész. 1983-tól művészeti szabad szellemi tevékenységgel foglalkozott.Avantgard festményeivel nemzetközi elismerést vívott ki magának. 1993-ban döntött úgy, hogy Magyarországra áttelepszik és művészeti vállalkozóként folytatja munkáját. 1989. Önálló kiállítás, Németország, Pforzheim - 1989. Köztársasági kiállítás, Kijev - 1991. Önálló kiállítás, Ungvár - 1992. Önálló kiállítás, Ungvár - 1993. Önálló kiállítás, Pforzheim Alkotásai megtalálhatók magángyűjteményekben Magyarországon, Brazíliában, Kanadában, USA-ban, Izraelben, Németországban, Csehországban, Oroszországban, Ukrajnában, valamint közgyűjteményekben (Kecskeméti Képtár, Ungvári Képtár, Kijevi Kulturális Minisztérium). |
|
 |
Name: | | Description: | 1948-1951: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Varga Nándor Lajos, Pap Gyula, Kmetty János, Berény Róbert. 1952: tanítói oklevél Dombóvárott; 1952-1956: Pusztahencsén és Dunabogdányban tanított; 1954-ben házasságot kötött Vecsési Sándor festővel; 1965-ben és 1976-ban megkapta a Balatoni Nyári Tárlat díját Keszthelyen; 1969: a X. Szegedi Nyári Tárlat fődíja; 1974: a IV. Országos Akvarellbiennálé nívódíja, Eger; 1978: a Honvédségünk, hadseregünk pályázat III. díja; a III. Hatvani Tájképbiennálé Kohán-plakettje; a XXVI. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1980: a IV. Hatvani Tájképbiennálé bronzdiplomája; a Mezőgazdasági kiállítás különdíja; 1982: Nemzetközi Festészeti Triennálé nemzeti díja, Szófia; 1983: a Babits-pályázat Babits-plakettje, Szekszárd; 1984: a VI. Hatvani Tájképbiennálé bronzdiplomája; 1985: a Mezőgazdaság a képzőművészetben pályázat III. díja; 1997: a XI. Hatvani Portrébiennálé diplomája. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. Budapesten és Dömsödön él. Személyességgel telített lírai realizmusa kezdettől fogva az élet spirituális szféráiban lelt rá témáira, jóllehet a kifejezés dolgában nemigen szakadt el a valóságtól. Derűs hangoltságú életképekben vall a közösségben és a közösségért való élés élményeiről, festői gesztusai az értékek jegyében zajló élet vizuális ábrázolását célozzák. A 60-as, 70-es évek fordulóján ~ világnézete - s vele művészetének egésze - sajátos "személyiségváltozáson" ment át: szemben korai munkáinak kollektivista beállítottságával, nyomatékosan énközpontú lett. |
|
 |
Name: | BÁCSKAI VARGA JÁNOS | Works |
| Description: | A hajdu-bihar megyei festő 1955-ben született.
Rajztehetségét tanárai már az általános iskolai tanulmányai alatt felfedezték, azomban ez irányú indíttatása elmaradt.
Az elkövetkezendő időben rengeteg rajz és grafika kikerült a keze alól.
1978-ban Budapestre kerül,ahol lehetősége nyílt rajztudásának további fejlesztésére.Még ebben az évben a Désy Huber Képzőművész kör tagja lett, és Korga György lett a tanára.
1979-ben volt az első kiállítása, ekkor már tudta, hogy az olajjal fog dolgozni.
1984-ben Debrecenbe került, ahol megismerkedett Adilov Kabul Csigataj űzbég származású festőművésszel, akinek a mesterségbeli tudása nagyon nagy hatással volt rá.
Barátok lettek és Őt tekinti mesterének is, olyan szakmai tudást kapott tőle, amely birtokában végre önálló festő lett.
Festményei fő témája a csendéletek, a természet, folyók-Duna-Tisza, tanyák,alföldi tájak realista ábrázolása.
Időnként a szürrealizmus is megjelenik a képein:Fóbia, Transzcendentális átjáró stb. |
|
 |
Name: | | Description: | B án Tibor 1963-ban született Kecskeméten. Mesterei Bozsó János (Munkácsy-díjas) és G. Móricz Róbert festőművészek. Faszobrászatot is tanult. Bán Tibor az Alföld festője, a rónák szerelmese. A rónán legelésző gulyák, dobogva vágtázó mének, az ostorpattogások, a csikósok kurjantásai, az elemi erővel tomboló fergeteg, a nádasok, az ezerarcú Alföld megannyi bizonyítéka.
A színekkel való mesteri bánni tudás mellett Bán Tibor erőssége kiváló kompozíciós képessége. A háttér szinte sohasem homogén, ég és föld szervesen összefügg, egymást erősítő egység. A képi világ merő dinamizmus, de a nagyszerű szerkesztés a részeket egyensúlyba helyezi.
Bán Tibor a színekben gazdag langymeleg őszt és a nyugalom csendjébe alámerült téli világot festi. Festészetében kiemelt jelentősége van a fénynek. A napfény olykor valósággal betör a képek mezejébe, elönti és átszínezi a tájakat.
Bán Tibor realista festészete romantikus elemekkel tarkított. A tájképfestést érzi legközelebb magához, de portréi, életképei hasonlóképpen festőiek és kifejezők. Ecsetkezelése finom, már-már bravúros.
Kedvencei Munkácsi Mihály, Pál László, Mészöly Géza, németalföldi festők. Ezek az alkotók és műveik inspirálták művészetének megformálásában. Bán Tibor hobbijai természetjárás, horgászat, galambászat. Képeiről sugárzik az állatvilág és a természet szeretete. Kedvenc évszakai az ősz és a tél.
Mentora és kezdeti biztatója Bozsó János, majd később Gáier Móric Róbert osztrák születésű festőművészek.
Festményei Ausztria, Németország, a volt Jugoszlávián kívül Japánba is eljutottak. Rendszeresen részt vett alkotótáborok munkájában. |
|
 |
Name: | | Description: | Képzőművészeti tanulmányait a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben kezdte, ahol mesterei: Bíró Lajos, Félegyházi László, Kapcsa János, Török Anikó; majd 1975-79 között az Egri Tanárképző Főiskolán Nagy Ernő és Blaskó János irányításával szerzett rajztanári diplomát. Elsősorban olajképeket fest, de pasztellel és akvarellel is dolgozik. Lírai hangulatú csendéleteinek megformáláskor lágy kontúrok festői hatásával él. Nyíradonyban s Nádudvaron vett részt művésztelepeken. Szekszárdon, 1975-ben Miskolcon Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállításon második díjjal jutalmazták, 1978: V. Zempléni Nyári Tárlat díjazottja, Sárospatak, 1998.
Mesterei: Bíró Lajos, Félegyházi László, Kapcsa János, Török Anikó, Nagy Ernő, Blaskó János.
Egyéni kiállítások
1985 • Általános Művelődési Központ, Debrecen
1992 • Művelődési Központ, Berettyóújfalu.
Válogatott csoportos kiállítások
1979, 1981, 1984, 1987 • Megyei Pedagógus Tárlatok
1983 • Országos Pedagógus Tárlat
1982 • Pedagógus Művelődési Ház, Debrecen
1983 • Petőfi Könyvtár [Lukács Gábor], Debrecen
1985 • Fiatal Házasok Klubja [Tar Erzsébettel], Debrecen
1983, 1985, 1987, 1997, 1998 • Pszi Tárlat, Debrecen
1997 • Tavaszi Tárlat, Debrecen
1975-82 • Medgyessy Ferenc Kör kiállításai, Debrecen
1982 • Budapest
1984 • Lublin
1988 • Brno • Prága.
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen |
|
 |
Name: | | Description: | 1967 01.25-én született Miskolcon.Édesapja képzett művész volt,és sok barátja volt az akkori nagy miskolci generáció alkotói között(Lenkey,Pető,Csohány,Barczi)Ő tanította a rajz alapjaira és az akvarellezésre, amelynek kíváló mestere lett.A művész gyerekkorától kezdve szívta magába a festékszagot és a kultúra szeretetét.A Miskolci Herman Ottó Gimnázium elvégzése után 1987-ben a budapesti Dekoratőr és Kirakatrendező iskolában tette le vizsgáit.Első kiállításán, amely lehet ,hogy meghatározó volt szinte az összes művét megvásárolták és ezt számos egyéni és csoportos kiállítás követte,így mintegy 20 éve független és elismert alkotóként tevékenykedik a borsodi megyeszékhelyen.Kiállításai voltak Budapesten,Miskolcon és az ország több városában,közös tárlat Mali Pecakban(Kishomok,volt Jugoszlávia)Egyik alapítótagja a Tiszadadán létrehozott Holló László alkotótábornak,ugyanakkor rendszeres meghívottja alkotótáboroknak.Alkotásai megtalálhatóak az ország több galériájában.Sokoldalú művész, hiszen az akvarell,pasztell és olajfestészet egyforma erőt képvisel művészetében és a rajz elsősorban a lavírozott tusrajzok folyamatosan végigkisérik munkásságát.Kisérletező ,töprengő művész látszik hogy jól ismeri és tanulmányozta a nagy elődök munkáit.Hagyományt idéző stílusa azonban dinamikus, temperamentumos ecsetkezeléssel és különleges techikai megoldásokkal párosul.A látható világ szépségei mellett a tudatalatti lét és az olvasmányélményeihez kapcsolódó kicsit absztrakt,szürrealista látásmód is érdekli de ez is érthetően megfogalmazva.A lélek tevékenysége a csendes szépség a fontos a művész számára amikor a beözönlő fény hatására felragyognak a színek egy fa oldalán vagy az arc egy részletén.Alkotásai gyűjtőkön keresztül eljutottaka világ több országába is(˙Ausztria,Németország,Szlovákia, Lengyelország,USA)Legutóbbi kiállításán Dr.Veres László a Herman Ottó és megyei múzeumigazgató méltatta igen elismerően alkotásait.Reméljük munkássága a nagyközönségtől a későbbiekben is megkapja méltó elismerését ! |
|
 |
Name: | | Description: | f estő, grafikus<BR>(Dicsőszentmárton [Târnǎveni, RO], 1931. március 23.–Debrecen, 2006. december 24.)
A szegedi Pedagógiai Főiskolán 1955-ben végzett Vinkler László növendékeként; 1966: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 1969, 1970, 1971: Káplár Miklós-emlékérem (Hajdúböszörmény Város Tanácsának díja); 1972: a debreceni Nyári Tárlat nívódíja; 1976: az V. debreceni Nyári Tárlat fődíja; 1976, 1996: Csokonai-díj (Debrecen város múvészeti díja); 1979: Medgyessy Ferenc-díj; 1991: Holló László-díj; 1992: a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díja; 1994: a debreceni Tavaszi Tárlat nívódíja; 1999: Debrecen díszpolgára. 1955-59 között Kunhegyesen, majd Berettyóújfalun lakott. 1975-től a debreceni művésztelepen él. 1986-tól a Kossuth Lajos Tudományegyetem művészettörténet tanára. 1981-92 között a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz tanszékét vezette. Lengyelországban, Franciaországban, Németországban, Litvániában járt tanulmányúton. Részt vett a tokaji, vilniuszi, potsdami, hajdúböszörményi (hajdúsági) stb. művésztelepek munkájában. A hajdúböszörményi nemzetközi művésztelep egyik alapítója. Az 1960-as évek végétől festi expresszív, lendületes, folthatásokra épülő, gazdag koloritú festményeit, életképeket, csendéleteket. Főként bihari élményekből születő tájképein a motívumokat néhány ecsetvonássá redukálja. Portréin az ábrázolt személy belső vonásait igyekszik visszaadni.
Mesterei: Vinkler László. |
|
 |
Name: | | Description: | Szatmárnémeti, 1898 - Budapest, 1969 Révész Imre tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán (1916-1922) Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen folytatta. Az USA-ban (1925-1930), majd Párizsban és Zürichben volt tanulmányúton, ahol tárlatokat is rendezett. Jelentős volt illusztrátori tevékenysége, többek köz...
|
|
 |
Name: | | Description: | B IHARI Sándor
festő, (Debrecen, 1947. április 7. - )
Szerkesztette <BR>Faludy Judit
A debreceni képzőművészeti stúdióban Bíró Lajos és Félegyházi László tanítványa volt. 1976: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szentiványi Lajos, Kokas Ignác. 1965-től látogatta a Tokaji Művésztelepet. 1978-86 között rajzot és művészettörténetet tanít a Zsámbéki Pedagógiai Főiskolán. Munkái a csendéletek, a tájképek és az akttanulmányok témakörében készülnek. Az éden jelenvalóságának ábrázolására törekszik.
Mesterei . Bíró Lajos, Félegyházi László, Szentiványi Lajos, Kokas Ignác.
Egyéni kiállítások .
1969 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klub [Ásztai Csabával és Pellet Sándorral], Debrecen
1970 • Eötvös Klub, Budapest [Ásztai Csabával és Pellet Sándorral] (kat.)
1978 • Debrecen
1980 • Haagtor Galerie, Tübingen (NSZK)
1981 • Rottenburg (NSZK)
1983 • Olympia Hotel, Budapest
1986 • Svéd-Magyar Kulturcentrum, Stockholm • Ferenczy Terem, Pécs
1987 • Győr
1988 • Gulácsy Terem, Szeged
1990 • Medgyessy Terem, Debrecen
1992 • Bad Neuheim (D)
1993 • Városmajor, Budapest
1995 • Kispesti Vigadó, Budapest
1997 • Bank Center, Szolnok
1998 • Budapest Kongresszusi Központ, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások .
1978 • Királyi Aquarell Társaság, London
1989 • Basel
1996 • Silkeborg (DK).
Művek közgyűjteményekben .
|
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | B ocsák Krisztina 1964-ben született Máramarosszigeten. 10 éves korában szülei beadták egy képzőművészeti iskolába. Úgy látták, hogy van benne valamiféle veleszületett tehetség, amit fejleszteni kell. 1979-ben szerzett diplomát festészet-rajz szakon, 1982-ben pedig grafika-szövéstan szakon. Tanárnője Péter Ütő Erzsébet elismert festőművész.
Tanárnőmnek nagyon hálás vagyok, mert nemcsak rajzolni, festeni tanított sok éven át, hanem látni és észrevenni a körülöttünk lévő világ dolgait. – vallja a művésznő.
Bocsák Krisztina festészetére hatással voltak még Tóth Rozália, Reinhardt István és Bubelényi László festőművészek. Munkáival önálló és csoportos tárlatokon rendszeresen jelenik meg országszerte (Máramarossziget, Gödöllő, Debrecen, Budapest). Dolgozott a budapesti Képcsarnoknak és még sok galériának. Képei eljutottak Amerikába, Németországba, Finnországba és Európa számos országába. |
|
 |
Name: | | Description: | 1917-1918-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. 1930: Szinyei Társaság Zichy-díja; 1932: Szinyei Társaság tájkép díja. 1918-ban Nagybányán Thorma János, 1919-ben Iványi Grünwald mellett dolgozott a kecskeméti művésztelepen. 1920-1923 között Nemes Marcell támogatásával Münchenben tanult. A rézkarcolás mesterségét Kubinyi Sándor magániskolájában sajátította el. 1924-től Budapesten telepedett le, nyarait Nagybányán töltötte. 1929: barcelonai világkiállítás, bronzérem. 1932-1933-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd Réti István tanársegédje lett. 1941-1949 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festészet és alakrajz tanára. A nagybányai iskola harmadik generációjának utolsó tagja. Összekötő kapocs a nagybányaiak és a posztnagybányaiak között. Indulásakor a nagybányai festészet hatását érvényesítette metszetein, festményein. Ferenczy Valérral, Patkó Károlylyal együtt honosította meg a rézkarcolást Nagybányán. Később az Alföld és a Balaton egyaránt ihlető forrása lett. Dinamikus ecsetkezeléssel, intenzív, jellegzetes olaj-tempera keverésű telt színekkel festette tanyákat ábrázoló képeit, amelyekre Koszta művészete hatott. Balatoni képei, csendéletei a műkereskedelem kedvelt darabjai. Egész sorozatot festett mestereiről, eszményképeiről (Kisfaludi Strobl, Iványi Grünwald, Csók István, Zádor István). Szervezőmunkájával is sokat tett elődei kultuszáért. 1977-ben 36 festményét ajándékozta szülővárosának, ebből 1979-ben nyílt önálló képtár. Halála után megalakult a ~ Baráti Kör, amely 1997-ben emléktáblát helyezett el egykori lakhelye, a Nagymező utcai műteremház falán. |
|
 |
 |
Name: | | Description: | festő, grafikus
(Nyírtass, 1945. július 17.–)
A Dési Huber Körben és a Tokaji Művésztelepen kezdett alkotni, majd felvették a főiskolára. 1971-1977: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Barcsay Jenő, Kokas Ignác és Szentiványi Lajos. 1980-1983 között Derkovits-ösztöndíj; 1986: Szegedi Nyári Tárlat Díja; 1987: Reichelsheim város ösztöndíja. 1977-1978-ban a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíjával Moszkvában dolgozott a Szurikov Művészeti Akadémián. 1979-től tagja a szentendrei régi művésztelepnek; 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek művei között a pasztellkrétával és ceruzával készített művek. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. A vissza-visszatérő alakzatok szimbolikus rendszerekké állnak össze. A sajátos hangvételű, s különös, illuzórikus világban harmóniát teremt. Mindezt a fény- és színreflexekre épülő tereinek rendezettsége, valamint a szerkesztett metafizikus közegben felbukkanó valós elemek szerepeltetése teszik lehetővé. A párhuzamos vonalak alkotta rácsszerkezetek és a vibráló fénysugarak ismétlődő motívumai közé tartoznak.
Mesterei: Barcsay Jenő, Kokas Ignác, Szentiványi Lajos. |
|
 |
Name: | | Description: | Festő, szobrász, performer. Autodidakta. 1980-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. 1982-85 között Derkovits-ösztöndíjas. 1987-ben Smohay-díjas, 1989-ben Munkácsy-díjat kapott, 1997-ben érdemes művész lett. A budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnökeként és rendszeres kiállítója működött. Első egyéni tárlatát 1978-ban rendezte. Fontosabb kiállításai: Ernst Múzeum, 1988, Szentendrei Képtár, 1993, Dunaújváros és Várfok 14 Galéria, 1999. Részt vett a vajda Lajos Stúdió és a MAMŰ csoportos tárlatain. 1980-tól többször szerepelt a Velencei Biennálén. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina és több hazai múzeum gyűjteményében. Monográfia: Bán-Novotny: Bukta Imre, Bp., 1998. |
|
 |
Name: | | Description: | Festő- és grafikusművész
1951. április 13-án született Debrecenben Művészeti tanulmányait képzőművészeti szabadiskolában végezte. 1969-1985 között tagja a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körnek és Stúdiónak ahol Félegyházi László és Bíró Lajos voltak mesterei.
1988 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete grafikus szakosztályának tagja illetve Országos Választmánynak tagja.
1998 óta a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége festőszakosztályának tagja.
2002 óta a Magyar Festők Társaságának tagja
Tiszteletbeli tagja a kARTc irodalmi és művészeti egyesületnek.
Alapító tagja a Művészek- és Műpártolók Debreceni Egyesületének és az Ajtósi Dürer Grafikai Egyesületnek melynek alelnöke.
1990-1993-ig a Hajdúböszörményi, 2001-2005-ig a Hortobágyi művésztelep vezetője
|
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | UHRIN Tibor, Cs.festő, iparművész
(Békéscsaba, 1936. március 1.–Debrecen, 2010. október 16.)
1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Rákossy Zoltán, Borsos Miklós, Schubert Ernő. 1984: Szocialista Kultúráért Érdemérem; 1995: XIII. Országos Nyári tárlat nívódíja, Debrecen. Budapesten tanított, 1970-ben a debreceni Nagyerdei Művésztelepen kapott műtermet. A debreceni Tanítóképző Intézet adjunktusa volt 1980-86 között. A Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelep és Nemzetközi művészetelep, Luleå (SVE) résztvevője. A Szőnyi István Képzőművészeti Alkotóközösség és az MFT tagja. Műveit élénk színek, dekorativitás jellemzi. A 80-as évektől limoges-i zománccal és plasztikával is foglalkozik.
Mesterei: Hincz Gyula, Rákossy Zoltán, Borsos Miklós, Schubert Ernő.
Egyéni kiállítások
1968 • Budafok • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1973 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Debrecen
1975, 1982, 1985 • Medgyessy Terem, Debrecen
1977 • Balmazújváros
1978 • Lublin (PL) • Aba Novák Terem, Szolnok • Hajdúböszörmény • Agrártudományi Egyetem, Debrecen
1979, 1987 • Művelődési Központ, Siófok
1985 • Szőnyi Terem, Miskolc
1986 • G. Norbotten, Luleå (SVE)
1995 • G. Corona d Oro, Bologna
1998 • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen.
|
|
 |
Name: | | Description: | F eltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | CSÁKY LAJOS, festő, grafikus
(Hódmezővásárhely, 1950. június 22.)
1973: Juhász Gyula TKF, rajztanár, mesterei: Fischer Ernő, Vinkler László; 1979: Bács-Kiskun megyei művészeti ösztöndíj; 1982: SZMT művészeti díj. Előbb Kecskeméten vállalt rajztanári állást, majd műveinek gyarapodó kiállítási sikerei folytán, szabadfoglalkozású művésszé vált. Kezdetben főleg grafikákkal jelentkezett, művészetének súlypontja a 80-as évek közepétől egyre inkább a festészetre tolódott át. Választékos színvilágú, figuratív kompozícióin alakjai sajátos renszerben, gyakran transzcendentális környezetben jelennek meg. Spekulatív művészete olykor misztikus pátosszal, máskor szimbolikus vagy szürreális elemekkel gazdagodik (M.F.)
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 1. kötet, 378. oldal, Enciklopédia Kiadó, 1999., szerkesztette: Fitz Péter |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: |
képzőművész
(Budapest, 1969. szeptember 27.–)
1991–97: Magyar Iparművészeti Főiskola, grafika, fotográfia; 1992–94: Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező-operatőr osztály, 1997: vizuális kommunikáció tervezőművész. 1998: Fiatal Iparművészek Stúdiója-ösztöndíj. 2001: Strabag festészeti díj. 2002–2003: Derkovits-ösztöndíj.
Festményeit vegyes technikával, kollázzsal készíti, szürreális motívumok, filmszerű látásmód jellemzi. Performanszokat is rendez.
Egyéni kiállítások
1994 • Vajda LSG, Szentendre • Péntek 13, Végállomás Galéria, Budapest
1995 • Pro Cultura Alapítvány, Budapest (kat.)
1996 • Halak a hálóban, Szkéné, Merlin, MU Színház, Budapest • Pro Cultura Alapítvány, Budapest
1997 • Duo [Paál Zsuzsával], Szkéné, Merlin Színház, Budapest • Tarot, Végállomás Galéria, Budapest
1998 • Dynasoft Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest [Paál Zsuzsával] • Kifutó, FISE Galéria, Budapest
2000 • Duna Galéria, Budapest
2001 • Galerie H. Kollmann, Bécs
2002 • Várfok Galéria - XO Terem, Budapest • K. Bazovsky Ház, Budapest • Pécsi Galéria, Pécs • Gag Galéria, Budapest
2003 • Magma Galéria, Budapest • K. Petrys Galéria, Budapest
2004 • ZabArt - kenyér-performance-ról készült filmek vetítése és kiállítás, Örökmozgó mozi, Budapest
2005 • Várfok Galéria - XO Terem, Budapest
2006 • Eleven szimbólumok, Zsinagóga Galéria, Eger • K. Petrys Ház • Bifokál, Bartók 32 Galéria [Szépfalvi Ágnessel] • Új képek, Várfok Galéria - XO Terem, Budapest.
Kiállítások az adatbázisban:
•Kifutó (1998)
•Csurka Eszter, Paál Zsuzsa kiállítása (1998)
•Kert (1999)
•Új képek (2002)
•Csurka Eszter kiállítása (2002)
•JÖVŐKÉP – Kortárs magyar művészet (2003)
•Aktok (2003)
•Kenyérszobor akció (2003)
•I. Esztergomi Művésztelep (2003)
•Csurka Eszter, Nyitrai Szilvia kiállítása (2003)
•Csurka Eszter kiállítása (2005)
•W. A. Mozart - Bartók Béla, avagy a tárgyiasult zene (2006)
•Új képek - Csurka Eszter kiállítása (2006)
•Csurka Eszter és Szépfalvi Ágnes - Bifokál (2006)
•Üj képek - Csurka Eszter kiállítása (2006)
•Esztergom - Újbuda - Az Esztergomi Művésztelep kiállítása (2006)
•Re:mbrandt - Kortárs magyar művészek válaszolnak - Bak Imre, Bernát András, Csurka Eszter, Csutak Magda, Duliskovich Bazil, El k (2006)
•Csurka Eszter kiállítása (2007)
•Csurka Eszter kiállítása (2007)
•Új képek – Csurka Eszter kiállítása (2007)
•Érzéki valóság (2007)
•Csurka Eszter kiállítása (2007)
•Vágatlan változat – Festészeti pozíciók (2007)
•Kortárs magángyűjtemények XI. - Dr. Nagy Miklós gyűjteménye (2007)
•Molnár Ani Galéria bemutatkozó kiállítása (2008)
•Genezis - A Viltin Galéria nyitó kiállítása (2008)
•Csurka Eszter: Homage (2008)
•Csurka Eszter: Új képek (2008)
•Szegmens – koreai–magyar kortárs képzőművészeti kiállítás (2008)
•Mosolygó Mona Lisa II. – avagy kép, tér, szín, nő (2008)
•Nyári szín-tér II. (2008)
•Digitális hatások a magyar kortárs festészetben (2008)
•TérErő – kortárs képzőművészeti kiállítás (2008)
•Anya (2008)
•Átjárás - Kamen Stoyanov, Csontó Lajos és Csurka Eszter kiállítása (2008)
•Csurka Eszter kiállítása (2009)
•Csurka Eszter kiállítása (2009)
•20 éves a Budapest Art Expo Alapítvány - jubileumi kiállítás (2010)
•Párhuzamok II. - Csurka Eszter, Bukta Imre, Marlene Dumas, Halász András, Király Gábor és Szikora Tamás kiállítása (2010)
•A HUNGART Egyesület 2009. évi ösztöndíjas művészeinek kiállítása (2010)
•Vágy - Csurka Eszter kiállítása (2011)
•12+1 - Barabás Zsófi, Csurka Eszter, Drozdik Orsolya, Göbölyös Luca, Kórodi Luca, Magyarósi Éva, Pittmann Zsófi, Reigl Judit, Soós Nóra, Szilágyi Lenke, Tóth Angelika, Verebics Ágnes kiállítása (2011)
•Vágy - Csurka Eszter képzőművész kiállítása (2011)
•Gyűjtemény - Csurka Eszter, Hegedűs Norbert, Kim Corbisier és Podmaniczky Ágnes kiállítása (2011)
Válogatott csoportos kiállítások
1991 • Spirál, Petőfi Csarnok, Budapest
1992 • Színjáték, Szkéné Színház, Budapest
1995 • Performance, Angie Hiesel kurzusa • Kilenc etűd [Jo Andressel], Petőfi Csarnok
1998 • Kollázs, Vigadó Galéria, Budapest • Álom, Vigadó Galéria, Budapest • Fiatal Iparművészek Stúdiója, Kecskeméti Képtár
2008 • Mosolygó Mona Lisa II., avagy kép, tér, szín, nő [Papageorgiu Andreával, Mátis Ritával], Magyarországi Volksbank Zrt. Istenhegyi úti bankfiókja, Budapest.
Irodalom
RÉVUTI K.: Halak a hálóban, Vigilia, 1996/10.
REUSS G.: ~, Magyar Narancs, 1996. december 1. |
|
 |
Name: | | Description: | f estő, tanár
(Debrecen, 1958. június 6.–)
Képzőművészeti tanulmányokat folytatott a debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben Félegyházi László és Bíró Lajos irányítása mellett, majd 1978-83: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Blaski János. 1983-84: Párizsban ösztöndíjasként folytat tanulmányokat. Debrecen város művészeti díjasa. Absztrakt elemeket is alkalmazó festményeibe különféle figurális részleteket iktat be idegen anyagokból, sajátos, maratással előállított felületekbe ágyazva. Képeinek lényeges eleme a szín. Érdeklődésének előterében a harmónia megteremtéséért küzdő ember áll.
Mesterei: Félegyházi László, Bíró Lajos, Blaski János. |
|
 |
 |
Name: | | Description: | D ávid Berry eredeti nevén Pongor Beri Károly nem új név a roma képzőművészetben. A Kethano Drom is közölt képeket tőle már évtizede. De ő elbújik Nyírmihálydiban, egy Nyírségi faluban, s alig – alig hallat magáról. Holott nemcsak fest, hanem rajzol, grafikákat készít, zenét szerez vagy muzsikál. És mindegyiket kiválóan teszi. A sokrétű tehetség nem ritka a romák között.
Egy művész tehetségét nem méri, hogy közönsége szívéig eljute, megértike a művésznek az alkotás mellett lételeme, hogy embertátsai lényét körbefonja, rabul ejtse színvilága, látásvilága.
Dávid Berry – nél is megtörténik ez, ha a kék Üveghegyet és a Kék sziklákat nézzük vagy a Fényfolyót és a Napfolyót.
„Kékjeit, zöldjeit, vöröseit, barnáit, sárgáit dinamikus tónusváltásokkal szerepelteti, hangsúlyos tömeg és fény viszonylatait pedig egyedi érzékkel alakítja ki. Képeiből egy szokatlan belső fény sugárzik, amely művészete rendkívüliségének egyik legfontosabb jellemzője,“ írja róla Matits Ferenc.
Öleljenek körbe bennünket fényei, színei, álmai és álmodjunk vele együtt egy szebb, jobb világot. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Dusza Tibor vagyok.
1961-ben születtem Miskolcon.
A szakma alapjaival a
kazincbarcikai Izsó Miklós
Képzõmûvészeti Körben
ismerkedtem meg.
Tanulmányaimat a nyíregyházi
Tanárképzõ Fõiskola rajz
-földrajz szakán folytattam.
Mestereim: Bényi Árpád,
Valkovics Zoltán - debreceni
festõmûvészek.
Rendszeresen veszek részt
alkotótáborok, mûvésztelepek
munkáiban.
Alkotásaim témái a folyamatosan
változó természet, magával
ragadó tájak, városok, az
emberi jelenlét,melyet
megpróbálok egyéni látásmó-
dommal a nézõk elé tárni.
|
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | f estő
(Makó, 1961. augusztus 19.–)
1979-81: Kirakatrendező Iskola, mesterei: Károlyi András, Károlyi Zsigmond. 1984-94: Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, mestere: Fodor József. Hódmezővásárhelyen él. Tájképeket és tájélményből táplálkozó, elvonatkoztatott kompozíciókat készít olajjal és vegyes technikával.
Mesterei: Károlyi András, Károlyi Zsigmond, Fodor József. |
|
 |
 |
Name: | | Description: | festő, grafikus Mátészalka,
1947. március 17.–) 1968-71: Varsói Képzőművészeti Akadémia. 1970: Norvég Királyi Külügyminisztérium Művészeti Ösztöndíj; 1971: Accademia Santa Nicola, Róma; 1998: Budapesti Nemzetközi Vásár Porcelán Nagydíj. Egyéni kiállítások 1968-99 • Európa • USA • Kanada • Japán. 1947 márciusában a halak jegyében születtem, Mátészalkán, Magyarországon. Művészeti tanulmányaimat Varsóban végeztem, a Képzőművészeti Akadémián grafika és festő szakon, a hatvanas évek végén. Első külföldi kiállításom után norvég királyi ösztöndíjjal Skandináviába kerültem, majd Olaszországban – Rómában és Szicílián – éltem és alkottam. 1971-től New York és Montreál után Kaliforniában telepedtem le, ahol Santa Monicán rendeztembe műtermemet. Ez idő alatt Észak-Amerikán kívül Európa jelentősebb városaiban, valamint Izraelben, Ausztráliában és Japánban állították ki a képeimet. Alkotásaim a világ majdnem összes országába eljutottak és vevőre találtak. Az 1980-as évek derekán visszatelepültem Európába, ahol először Zürichben, majd később Liechtensteinben nyitottam meg stúdiómat. A mai napig az Alpok között, a Bodeni tó mellett élek és alkotok. Magyarországon – hosszú idő után először – 1982-ben mutattam be festményeimet egy, a Műcsarnokban megrendezett kiállításon. Ebből a sikeres bemutatkozásból kiállítások, valamint különféle művészeti médiumokban megfogalmazott alkotások sorozata következett. Módom nyílt arra, hogy elképzeléseimet olajképekkel, köztéri emlékművekben, festett és csiszolt ólomkristály valamint üvegfelületeken, porcelánból készített falakon és dísztárgyakon, grafikai munkákban, selymen, textílián fogalmazhassam meg. Ez a csodálatos és megtisztelő folyamat – mely a mai napig tart – segített mind a magam, mind művészetem számára újra felfedezni azt az országot, mely szülőhazám… |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | festő
(Szatmárnémeti, 1907. március 29.–Debrecen, 1986. december 25.)
Szegeden Nyilasy Sándornál, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál tanult 1924-1928 között. 1928-1929-ben művészképzőn maradt. Főiskolásként részt vett a jászapáti, mohácsi és putnoki telepen. 1932: Szinyei-díj; 1948: Kossuth arcképpályázat I. díj; 1950: Munkácsy-díj; 1967, 1970, 1974: Debreceni Országos Nyári Tárlat díjai; 1967: Debrecen és Hajdú-Bihar Megye Művészeti Díja; 1979: Medgyessy-díj. 1930-tól Debrecenben élt és tanított (Református Gimnázium, majd Tanítóképző Intézet). 1932-től tagja volt az Ady Társaság képzőművészeti osztályának, majd 1945-1949 között osztályelnöke. 1933-tól tagja az Új Művészek Egyesületének. 1934-ben Párizsban, 1933-tól több ízben Nagybányán tett tanulmányutat. 1947-től a debreceni képzőművészeti szabadiskolának, majd a Medgyessy Ferenc stúdiónak volt tanára. 1994-ben róla nevezték el a Kölcsey Ferenc Református Tanárképző Főiskola kiállítótermét Debrecenben.
Első korszakára a Római Iskola hatása jellemző (Ülő nő, 1931). 1933-1936 között szürrealizmusba hajló, "félabsztrakt" képeket festett (Hegedű, Aranyhalak). Nagybánya hatására visszatért a naturához (posztimpresszionista tájképek, aktok). 1947-1957 között realista stílusban festette munkásképeit, portréit (Bútorgyári sztahanovista, 1950, Traktoros fiú, 1953). Ezeket "szocreál" képeknek nevezték, valójában ~ őszinte szándékkal, a Glatztól örökölt realista igénnyel festette. A 60-as évektől lírai expresszionista stílusban dolgozott (aktok, portrék, csendéletek).
Mesterei: Nyilasy Sándor, Glatz Oszkár. |
|
 |
Name: | | Description: | képzőművész, performer
(Kecskemét, 1947. június 25.–)
Kezdetben fényképészetet tanult. A képzőművészet mellett filmmel, irodalommal és zenével is foglalkozik. Alapítója a szentendrei » Vajda Lajos Stúdiónak, 1980-1986-ig az A.E. Bizottság zenekar tagja. Létrehozza az Inkaszámtan alkalmi társulatot (1983), barátaival megalakítja az Új Modern Akrobatika music-performance (1985-1992) és a Batu Kármen zenekart. 1990: Munkácsy-díj; 1991: Neufeld Anna Alapítvány, Hincz Gyula-emlékdíj, Vác; 1999: Téli Tárlat, Miskolci Galéria, MAOE-dij. A képzőművészettel 17 éves kora óta foglalkozik. A 60-as évek közepén ef Zámbó Istvánnal Kecskeméten egy klubot hoztak létre, ahol kiállításokat, irodalmi esteket, beatkoncerteket szerveztek és azokban közreműködőként fel is léptek. Ekkor született meg a 1968-tól 1977-ig rendezett szentendrei szabadtéri kiállítások ötlete is. Korai kecskeméti évei alatt Tóth Menyhért festészete volt nagy hatással rá. A 70-es évek elejétől állít ki rendszeresen. A modern művészetről alkotott elképzeléseit ösztönös művészeti kifejezésekkel való kísérletezéssel tágította. A kollázstech-nika felhasználásával rajzol, fest, fotót applikál, videófilmet készít, emellett költői szövegeket is ír. Munkásságában szorosan összefonódik a képzőművészi kifejezés a költészettel, zenével és mindenféle kreatív tevékenységgel. Kezdeti, kísérleti időszakában vált művészetalkotó tevékenységének leg-meghatározóbb vonásává a szabad, természetes és spontán megnyilvánulás. Képi fantáziában, ötletekben oly gazdag, hogy munkásságát nem lehet egymástól elkülöníthető korszakokra osztani, legfeljebb technikai szempontból beszélhetünk bizonyos képciklusokról (Finom c. sorozat, Azonos lények, különféle szenvedések c. sorozat). A kelet-európai underground avantgarde tipikus képviselője, aki felfogásban, minőségben és megjelenési formában egyaránt új műtárgytípus megteremtésére törekszik. Gyakran leegyszerűsített, neoprimitivista stílusban dolgozik, de a hagyományos műfaji kereteket átszakító művészeti kísérletein belül hangköltemények, nyers-hús-kompozíciók, happeningek, performance-ok, ready made-k, objektek, environment-ek is jelzik sokrétűségét. Stílusában a pop art direkt tárgykultusza gyakran keveredik a grafittik szókimondó szexuális jelképrendszerével is. A magyar művészetben egyedülálló őszinteséggel tálalja fel - mindenféle illúziótól és szemérmességtől mentesen - a legnyilvánvalóbb dolgokat, amely a ma legvalóságosabban létező kelet-európai, fejlődésben visszamaradt társadalmak jellemzője. ~ a jellegzetesen földközeli paraszti és kispolgári világ, a kiürült folklór és a másodosztályú modernizmus keveredéséből egy sajátos, asszociációkban gazdag univerzumot épít fel (Háztáji szeánsz, Nemzetközi haldokló). Az egyedi műalkotás létrehozása helyett célja a tárgyak lappangó erejének megmutatása. A lepusztult külvárosi környezet banális tárgyaiban, a háztáji állatok, a konyha, a nejlonszatyor, a hidegen villózó neoncső, a szakadt fólia és a vadonatúj, csillogó alumínium vizesvödör stb. eklektikusan összetákolt maradványaiban ősi, archaikus értékeket keres. A hétköznapi lét hulladékaiból a harmadik világ kultikus-mitikus asszociációi mintájára teremti meg ritualizált közhelyszituációit. Művészetében a tárgyi hordalékok asszociációi mítoszként és ellenmítoszként egyaránt értelmezhetők. A jelképek és banalitások keveredését, elhanyagolt trágárságát és zilált tákoltságát kíméletlenül és mégis szeretetteljesen laza, nyájas és elfogadtató módon tárja szemünk elé a művész. Dadaista művészelődeitől, Tristan Tzarától és Marcel Duchamp-tól különbözve nem provokálni, inkább hatni kíván, amikor az élet láthatatlan dimenzióit teszi láthatóvá. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | festő
(Budapest, 1939. november 18.–)
1959-1963: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Barcsay Jenő. Tanulmányút: 1963: Franciaország, Németország, Skandinávia, Jugoszlávia, Olaszország. 1975, 1981: Prix Suisse de la Peinture Naive; 1980: Hatvani Tájkép Biennálé díja; Kohán György-emlékérem; 1981: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1984: Szegedi Nyári Tárlat Nagydíja; 1988: Munkácsy-díj; 1991: a Szolnoki Biennálé festészeti nagydíja; 1992: a Szegedi Nyári Tárlat fődíja. ~ kvázi-naiv, színes, míves, csodákban gazdag képeivel a "szemöröm" festője. "Képmeséket" mond, a meseműfaj szürreális szabadságával érzékeltet egy jellegzetes kelet-európai atmoszférát. A magyar népművészet díszítőkedve sugárzik apró figurákkal szinte telehímzett festményeiből, figurái a tükrösök, pásztorfaragások, népi bábjátékok alakjainak naiv bájával mozognak, de föltámad bennük a "vámos" Rousseau fanyarabb szelleme is. Képein eleinte a szépségre rácsodálkozás dominál, később erősödik bennük egyfajta szelíd, majd egyre keserűbb irónia. Kvázi-idilljeiben egyre több különös "csavart" alkalmaz: 1969-es képén a káprázatos, piros törzsű fák között fölsugárzó hófehér szarvast nem üldözi, hanem bénultan csodálja a némiképp ügyefogyott Hunor és Magor, az 1976-os Léggömbök ég felé szálló tarka gömbjei közt fölmagasodik az egyenruhás, irtózatos méretű léggömbdiktátor, a Patrona Hungariae 1985-ös hálaképén fogadalmi ajándékként a magyar történelem darabjai függnek: nem gyógyulást, hanem halált sugalló levágott kezek, lábak, légófelirat, Dávid-csillag, vörös csillag... 1987-ben Noé bárkája léket kap a viharban, kihullóban az állatok, elmerülőben a narancsfa, a jón oszlop és a régi könyv, s a háttérben fenyegetően áll a panelvárosok betonerdeje. Az 1996-os Hősök terén maszkos figurák haláltáncára korunk hőse: a színét változtató kaméleonóriás árnyéka vetül... ~, a tudós és tanult festő kvázi-naiv képei, fanyar groteszkjei XX. század végi figurális festészetünk legszínpompásabb vonulatához tartoznak.
Mesterei: Hincz Gyula, Barcsay Jenő. |
|
 |
Name: | | Description: | S ötétben minden ugar fekete (a magyar is), gondolom elébb fennkölten, majd közelebb kényszerülök a való anyaghoz. Aki a debreceni Alma utca ablakán ugrik ki sötétben, az ugarra ér. Ugarra, amely a térképen nem található. Elvész az aszfalt autója kereke alól. Hepék váltakoznak hupákkal, a távolban mintha kitépett fagyökerekre bandzsítanának a csillagok. Gall Gábor műtermét keresem. |
|
 |
 |
Name: | | Description: | festő, grafikus
(Celldömölk, 1957. január 25.–)
A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1980-ban kapott diplomát. Mesterei: Dér István és Cs. Pataj Mihály. 1980 és 1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Gerzson Pál növendéke volt. Dániában járt tanulmányúton. Figurális műveket, csendéleteket fest. 1990 óta komputergrafikával foglalkozik.
Mesterei: Dér István, Cs. Pataj Mihály, Gerzson Pál.
Egyéni kiállítások
1977, 1978, 1979 • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged
1983 • Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
1984 • Kemenesaljai Művelődési Központ (kat.), Celldömölk • Kultúrház, Sármellék
1985 • Galéria 11, Budapest • Dési Huber Terem, Veszprém
1986 • Rudnay Gy. Terem, Eger
1987 • Kunstforeningen, Hjørring (DK) • Derkovits Terem, Szombathely • SZOT-üdülő, Hévíz
1988 • Mednyánszky Terem, Budapest • Kongresshaus, Villach (A)
1989 • Iris Leuchten Firma, Bécs • Csohány Terem, Salgótarján
1995 • Erdős Renée Ház, Budapest [G. Szabó Pálmával].
|
|
 |
Name: | | Description: | Festőként indult, s mintegy két évtizeden át főleg grafikával foglalkozott, 1995-től kezdett el ismét intenzíven festeni. Több hazai és külföldi kiállításon mutatkozott be munkáival. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, az Ajtósi Dürer Grafikusművészek Egyesületének és a Pasztellfestők Egyesületének. <BR><BR>Díjak: <BR>1965 Debreceni egyetemek és főiskolák képzőművészeti pályázatán festészeti I. és grafikai III. díj <BR>1979 Szocialista Kultúráért kitüntetés” (rajzpedagógiai munkájáért) <BR>1978-ban az Országos „Alkotó Ifjúság” pályázat III. díja grafikai sorozatáért <BR>1997-ben, 2000-ben és 2006-ban Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíja <BR>1997-ben a debreceni Megyei Őszi Tárlat nívódíja <BR>1999-ben Téglás Város „Sorozatok” című pályázat I. díja <BR>2003-ban a Vajai nemzetközi Művésztelep Nívódíja. <BR>„Hiszem, hogy aki új világot szeretne teremteni saját eszközeivel, hasznára lehet az emberiségnek – vallja Gonda Zoltán. S ebben a rövidke mondatban benne foglaltatik az alkotó ember vágya, de célkitűzése is. Ebben a hitben körvonalazza sajátos festői, grafikai arcélét, teremt újszerű látványvilágot, óhajt egy aprócska téglával hozzájárulni a nagy egészhez, az emberiség boldogulásához. Mert mit is csinál valójában Gonda Zoltán a művész és az ember? A két fogalmat akár ketté is választhatnám, az életmű érdekében ezt néha kénytelenek vagyunk megtenni. Esetünkben azonban – érzésem szerint – a művész úgy alkot, ahogyan világnézete, erkölcsi normái diktálják. Egyszóval önmagát adja mindabban, amit vizuálisan megfogalmaz. Művészként feldolgozza, absztrahálja, a gondolati szférába menekíti, majd sajátos eszközeivel összegzi és vizualizálja a látottakat. Mert Gonda Zoltán nem ábrázol, hanem érzelmei és tudatalattija erőteljes hömpölygésének engedelmeskedve, egyfajta állandó, nemes transzban alkot. 21. századi modern sámánként, az őselemek, föld, víz, levegő, s nem utolsósorban a tűz ihletésében, dinamikus ecsetvonásokkal „pergeti meg" sámándobként használatos festővásznát, új világot teremtve és újrateremtve. A pillanatnyi látvány csak ürügy számára: elindítja azt az érzelmektől fűtött gondolatsort, amely valóságfoszlányokba burkolt szín-foltokban vagy autonóm szín-játékokban ölt testet. Spontánul áradó, széles ívben hömpölygő szín-folyama valósággal feleselni látszik a gondosan megmunkált felületekkel. De nem ez az egyetlen, látszólagos ellentmondás Gonda alkotói módszerében. A művész gyakorta részleteire bontja a világot a szó átvitt, de legszorosabb értelmében is, elkészíti ennek a spontán, analizáló tevékenységnek a művészi térképét, hogy aztán az önállóan is értelmezhető mozaikkockákat egyetlen, nagyvonalú gesztussal átfogó kompozícióvá alakítsa. ..Erőteljesen emberközpontú festészet ez, még akkor is, ha az ember, vagy alkotásain keresztül keze nyoma konkrétan nem mindig fedezhető fel a munkákon. Alkotójuk emberszeretete, kifejezett kommunikációs vágya viszont minden esetben átsüt a festményeken, grafikákon. |
|
 |
Name: | | Description: | G róf Zoltán Kecskeméten született 1953-ban. A képzőművészettel a gimnáziumi évek alatt került szoros kapcsolatba. A természetelvű tájfestészet elkötelezett híve. Tanárai és segítői között megtalálhatók a szegedi Tanárképző Főiskola Rajztanszékének oktatói - Hézső Ferenc, Holler László -, valamint hódmezővásárhelyi és kecskeméti festőművészek - Fodor József, Bozsó János, Szappanos István. |
|
 |
 |
Name: | HADHÁZI MOLNÁR ATTILA | Works |
| Description: | Úgy szeretnék festeni,
Ahogy a madár énekel”
Claude Monet
A nagy francia impresszionista festő szavai csengenek a fülembe, valahányszor ecsetet veszek a kezembe. Megtapasztalni a természet nyugalmát, érezni ősi erejét, meglátni és megláttatni a szépet mindenben, legyen az egy apró fűszál vagy a bömbölő vulkán látványa.
A szépségkeresésben és festői kifejezésben segítettek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán mestereim, Bényi Árpád és Valkovits Zoltán festőművészek. Hét évi tanítás után végleg a festészetnek szenteltem az életem.
Több éven keresztül rendszeresen látogattam a mártélyi művésztelepet, ahol a Tiszát és a vásárhelyi tanyavilágot festettük.
Utazásaim hatására témáim kibővültek a mediterrán világ szépségeivel. Vonzódom Velence színes kavalkádjához, Egyiptom, Marokkó, Itália, Törökország varázslatos emlékeihez, Portugália, Franciaország, Görögország sziklás partjaihoz...... és az ott élő emberekhez.
Az itt szerzett élményeimet 2005-ig 40 önálló hazai kiállításon mutattam be az érdeklődőknek. Kollektív bemutatókon és gyűjtőkön keresztül munkáim eljutottak Olaszországba, Svájcba, USA-ba, Japánba, Erdélybe, Belgiumba, Izlandra….
|
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | F estő, Munkácsy- (1960) és Kossuth-díjas (1961), érdemes művész (1964), kiváló művész (1971). A Mintarajziskolában tanult 1904-1909 között, majd Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, azután Párizsban képezte magát Volakovszkij szabadiskolájában. Megfordult a Tisza-parti Técsőn, Hollósy nyári szabadiskolájában is. Olaszországi, spanyolországi tanulmányutak után Debrecenben telepedett le 1914-ben. Az alföldi tájat és embereket festette.
A húszas években elsősorban bibliai, mitológiai témák foglalkoztatták. Később olajképein és grafikáin egyre inkább a szociális nyomort ábrázolta (Kérész szedők, 1929; Lucernakaszálás, 1928). A magyar történelmi múltat jelenítette meg a Fehér ló áldozása (1929), majd a Szentkorona felajánlása (1937) c. vásznain. Később vissza-visszatért alaptémájához, a paraszti élet drámájához (Hazatérés, 1941; Tengerihántás, 1942; Mezei munkások, 1942; Kárvallott cigányok, 1947). A hatvanas évek felé képei vidámabb témákat, oldottabb festésmódot mutatnak. Tiszadadán készült munkái színesek, változatosak (Simonyi óbester faültetése, 1960; Bajuszék háza, 1962).
Utolsó éveiben inkább csendéletek, műterembelsők, tájképek kerültek ki ecsetje alól. Jelentősek önarcképei, akvarelljei is. Festőtervei közül csak egy látható Debrecenben, a krematóriumban (1932). Holló László munkássága az alföldi festészettel (Tornyai, Rudnay, Koszta) rokon, ám mégis egyéni karakterű életmű. Művei sok hazai és külföldi kiállításon szerepeltek |
|
 |
Name: | | Description: | 1 960-ban született Kemecsén. Gyermekkora óta a rajz és a színek világa ösztönösen vonzotta. Tanulmányait a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán (rajz-földrajz szakon) végezte. A természet iránti szeretet, annak állandó változása ihletet jelent számára. Tájképek, enterieur-ök, vagy csendéletek éppúgy kikerülnek műterméből, mint aktok, vagy sokalakos kompozíciók. Festményein az ösztönösnek tűnő stílus mögött biztos szakmai ismeretekre utaló szerkezet fedezhető fel. Elemi erővel adja vissza a fény és árnyék ellentétét. Szinte természetes, hogy megihlette a képzőművészek évszázadokon átívelő forrása, a női test szépsége. Van műve, amelyen az ellenpontozottság által válik „testbeszéde” élményt adóvá. A fiatal női test szépségének naturalisztikus megoldását ellensúlyozza a háttér. A környezet sötét színei, a lendületes test egyaránt a befelé fordulást tolmácsolják. Több aktjában megjelenik az egészséges erotika is. Ezt olykor a formák (domborulatok, homorulatok) hangsúlyozásával, máskor az árnyalatok finom átmeneteivel éri el. A realizmus, szürrealizmus és az impresszionizmus, expresszionizmus van hatással a művész egyéni stílusára. Hornyik nyitott minden más irányzat felé Caravaggiotól a hiperrealistákig. Szeret kísérletezni. Tanulmányutakon Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban járt. 1977-óta itthon és külföldön egyéni és csoportos kiállításokon mutatja be rendszeresen munkáit. Munkái németországi, svájci, japán, kanadai, USA magángyűjteményekben találhatóak mg. 1997-ben első díjat nyert a Hajdú-Bihar megyei grafikai pályázaton, 1987-ben és 1997-ben elnyerte a Mártélyi Szabadiskola különdíját. |
|
 |
Name: | | Description: | 1960-73: az Atommag Kutató Intézet fényképésze. 1973-tól szabadfoglalkozású fényképész. Gimnazista kora óta a Debreceni Fotóklub tagja; 1975-től a Debreceni Fotósok Stúdiója művészeti vezetője; 1980: Debrecen város művészeti ösztöndíjasa. 1975: Magyar Fotóművészek Szövetsége-tag. 1960-65: fotogramokat, 1965-től fotómontázsokat készít, később porcelánfotókat, bikromátos eljárással előállított nemes eljárású fotókat. Felvételei művészeti folyóiratokban, plakátokon, katalógusokban, hanglemezborítókon és könyvekben jelentek meg. Több nívódíjat nyert a Fotóművészet negyedévi pályázatain az 1960-as években. Kísérletező művész. Néprajzi motívumokból, népi építészeti elemekből alkot, általában nemes eljárásos technikákkal. Gyakran vegyíti a fotó- és képzőművészet eszköztárát képi mondanivalójának kifejezése érdekében. Tárgyi környezetünk megőrzésre érdemes elemeit mutatja meg: kapukat, falakat, faeszközöket. |
|
Name: | | Description: | Ismeretlen |
|
 |
Name: | | Description: | 1 968-ban született Veresegyházán.
Kora gyermekkorát az ALFÖLDI TÁJ szeretetében töltötte. Elmondása szerint azért így említette, kiemelte nagybetűkkel, mert akkor szívta magába a “ látásmódját”.
Régi mestere hitvallása: “ne csak nézz, láss is “.S azóta nem csak nézi az alföldi tájat….
Iskolái az általános rajzismerettel kezdődtek. Tanára Bánné, Marika néni az általános iskolában figyelt fel rá.
Tanulmányai során építészettel kezdett el foglalkozni, Szegeden építészeti technikumot végzett. Azonban sokkal többet foglalkozott a szabadtéri rajzzal, a tájat rajzolta az épületek helyett.Így festészettel kezdett el foglalkozni… S mivel az alkotás mindig megújulás ezért minden munkájában újjászületik. A Dulity Tibor festőművész által vezetett alkotókörben sajátította el a festészet rejtelmeit.
Szereti ezt a vidéket, szereti a tájat, az embereket.
Témáiban gyakran feltűnnek Tisza-parti tájak, alföldi tanyák, tájképek,magyaros tájfestészetét az alföldi tanyavilág szeretete hatja át, ezen festészet rokonságot mutat a Hódmezővásárhelyi iskolával. Egyik kedvelt témája a naplemente,de szereti a virágcsendéleteket is.
Tájképein gyakran előforduló elem, egy háttal bandukoló asszony, mely gyermekkorát idézi fel, a mezőről hazatérő édesanyát jeleníti meg |
|
 |
Name: | | Description: | A Képzőművészeti Gimnáziumban tanult, mesterei: Szinte Gábor, Komjáti Gyula. A debreceni Nagyerdei Művésztelepen és Szentendrén él. Alkalmazott grafikával, fémdomborítással, zománccal foglalkozik. Az MGSZ tagja. 1963: Munkácsy-emlékplakett; 1965: Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás (Lipcse), ezüstérem; 1967: Medgyessy-plakett; 1968: Káplár Miklós-díj; 1971: Debrecen Város Művészeti díja; 1977: Kisgrafikai pályázat (Cegléd), I. díj; 1978: Hajdú-Bihar Megyei SZMT Képzőművészeti díja; Nemzetközi Kisgrafikai pályázat (Appiano Gentile), II. díj; Kisgrafikai Kiállítás (Debrecen), különdíj; 1990: Medgyessy-díj; 1992: Holló László-díj. |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | g rafikus
(Szeged, 1927. december 26.–)
1942-1946: Iparművészeti Iskola, kerámia-szak; 1946-1951: Magyar Képzőművészeti Főiskola, grafika-szak, 1960-1961: Hochschule für Grafik und Buchkunst, könyvművészeti tanszék, Lipcse; 1965-1973 között az Új Írás művészeti szerkesztője; 1967-1981: Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanít; 1973 óta postabélyegeket is tervez. 1956-1959: Derkovits-ösztöndíj; 1954, 1967: Munkácsy-díj; 1966, 1977: érdemes művész; 1986: kiváló művész; 1992: Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti kereszt; 1999: Kossuth-díj; A Brüsszeli Világkiállításon, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, São Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon "A legszebb könyv" díjat kapta. A Magyar Festők Társasága, az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (FR), valamint a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. 1985 óta állandó kiállítása van Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Kass Galériájában. ~ sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. A 60-as évektől kezdve, biztos rajztudásról árulkodó, könnyed és elegáns vonalvezetésű, expresszív formavilágú művei hozzájárultak a szöveg mellett a rajz autonómmá válásához, a könyvillusztráció fogalmának modern átértelmezéséhez. (A kékszakállú herceg vára, 1960; Gilgames, 1960; Mózes - ~ 15 rézkarca Madách Imre drámai költeményéhez, Budapest, 1966; ~ 15 rézkarca Az ember tragédiájához, 1967; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, 1977). Grafikai munkássága mellett a 70-es évek elején a szobrászathoz és a modern művészet új műfajaihoz közelálló műveket készít. 1971-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, majd 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezi meg a kortárs modern művészet új törekvéseihez kapcsolódó Fejek című kiállítását. A közel 60 db plexiből és polisztirolból kiöntött műanyag fejet egy environment formájában, hullámpapírból kialakított labirintusban helyezi el. A köztéri szobrászat megújításának szándékával készültek az 1975-ben Vilt Tiborral és Gulyás Gyulával, a Dorottya utcai Galériában (Térformák) makett formájában bemutatott variálható plasztikái. A 70-es években ~t egyre inkább foglalkoztatja annak a folyamatnak a megindulása, amelyet a számítógép elterjedése okoz. 1977-ben a lipcsei könyvkiállításon mutatja be a mintegy 300 méternyi adatfeldolgozásból kivágott, 6 méteres komputer-grafikai anyagát. A komputer által felvetődő problémák kapcsán ~ érdeklődése nem pusztán a könyvkészítés szempontjából is meghatározó technikai változásokra, hanem az emberi gondolkodást átformáló paradigmaváltásra, és az új vizuális lehetőségekre irányul. 1980-ban John Halassal közösen készíti el a világ első komputer-animációs filmjét Dilemma címmel. A 80-as években a könyvillusztrációk mellett tematikus sorozatokat is készít (A Biblia és az Ószövetség-sorozat). A korábban plasztikák formájában megjelenő Fej-sorozatának gondolatiságát a xerox felhasználásával készült kollázsain, a Faludy-illusztrációkon fejleszti tovább. (Faludy György: Test és lélek, 1988). 1997-es Budapest Galéria-beli életmű kiállítása a műfaji sokrétűség és a szellemi egység jegyében ~ eddigi munkásságának összegzéseként is tekinthető. A családtagokkal és a kortárs szellemi élet általa nagyra tartott képviselőivel megszemélyesített - A kékszakállú herceg vára című Bartók-mű analógiájára felépített - hét kapu, nem csupán a kultúra különböző területeinek találkozási pontja, hanem egy rendkívül sokoldalú és gazdag életpálya szellemi stációinak szimbóluma is. A képzőművészeti mellett a 60-as évektől jelentős publicisztikai tevékenységet folytat, főként a könyvművészet tárgykörében. <BR> |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | 1931-ben született Karcagon. 36 éves tanári pályafutása során oktatott földrajzot, biológiát, anatómiát, rajzot, művészettörténetet. Hobbija volt a festés és a kerámiaformák készítése. Rendszeresen szervezett gyermekeknek, felnőtteknek művészeti táborokat. Tanítványa közé tartozik Györffy Sándor Munkácsy díjas festőművész.
24 évvel ezelőtt 55 éves korában egy nagyon súlyos agyérgörcs következtében lebénult a jobb keze és a jobb lába, ezért tolókocsiba kényszerült. Évek teltek el, mire a korábban csak a jobb kezét használó tolókocsis nyugdíjas tanár elkezdett rajzolni a bal kezével. Azóta folyamatosan rajzol és fest, ez jelenti számára az örömöt és a sikert.
Többször volt kiállítása Leányfalun (ahol jelenleg él), valamint Karcagon, ahol aktív életét töltötte.
|
|
Name: | | Description: | 1 970. november 13. Budapest |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | KISS RICHÁRD festõmûvész Budapesten született 1968-ban. Édesapja – Kiss Csaba – is festõmûvész, sokat jártak együtt a természetben, és a színek használatát, a különbözõ technikákat is tõle sajátította el szinte gyermekként. A kezdeti biológiai érdeklõdés késõbb a festészet felé fordult, a Képzõmûvészeti Fõiskolán képezte tovább magát. Kezdetben fõleg ragadozó madarakat festett, a képek egy része Skóciába is eljutott. A madárfestmények révén ismerkedett meg Mury Róberttel, baráti kapcsolatuk azóta is tart. A NIMRÓD fõszerkesztõje, dr. Zoltán Attila is támogatta a fiatal mûvészt, munkáit közölte a lapban és jeles vadásztársaságokkal is összeismertette õt. Kiss Richárd nem vadászik ugyan, de a „terepen” sok élményt gyûjtött a vadról, kutyákról. 1989-ben elnyerte a VADCOOP-pályázat elsõ díját. 1990-ben édesapjával közösen állított ki a Sziráki Kastélyban. Az elmúlt években önálló kiállításai voltak a Buda Penta Hotelben és több csoportkiállításon is szerepelt. A külföldiek közül jelentõsebbek voltak: European Wildlife Art, Brüsszel (1993), La fauna delle Alpi, Torino (1994), és a torontói szereplés. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | A nyírségi Balkány nagyközségben születtem 1966-ban, ahol fiatal éveimet töltöttem. Gyermekkorom óta a rajz, biológia és a természet szerelmese vagyok.
Alkotásaimat illetően: minden témában otthon érzem magam, kiváltképpen az állatokat szeretem megörökíteni, ezen belül is a vadak élethű ábrázolásara specializálódtam. E téma elsajátítása az, amit életcélomnak tekintek, melyet évek után is egyre inkább magasabb szintre kívánok emelni.
Tehetségemet Szántó Márta volt balkányi rajztanárnő fedezte fel, melyet szakértelmével próbált csiszolni a végletekig. Igen sokat köszönhetek Muray Róbert festőművész barátomnak. Okított, s rávilágított, hogyan értsem meg a különbséget a festészet és a festőművész között. Számos kritikáját megszívlelve beépítettem tanácsait műveimbe, amelyek már megállták helyüket más művészek előtt is. <BR>A festészetben a legtöbbet, amit csak tanulhattam, a legkeményebb és legkritikusabb mesteremnek, Meszlényi Attilának tartozom hálával. A mai napig döntően az ő munkássága az, ami meghatározza alkotómunkámat, különös tekintettel a színek használatában. Alkotótevékenységemért 1999-ben Nimród éremmel tüntettek ki. |
|
 |
Name: | | Description: | S zületett: 1960 június 29.
Mestere Aknay János volt.
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
Tanulányutak: Szlovénia, Szlovákia, Németország.
A Békés megyei Képzőművészeti Szabadiskola festőszakát vezeti
1999 - 2004 között.
2006-tól tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | Kovács Tamás Vilmos egzisztenciális és metafizikai jellegű képein, valamint a szinte kézműves technikával, fából faragott és az érzelmi ráhatást fokozó néhány erőteljes, élénk színnel festett domborművein, a létét sorsszerűen elfogadó, helyzetébe beletörődő, a létezés, a különféle létállapotokat kifejező és megtestesítő ember nyer lényegi kifejezést. Az ábrázolásokon, a modern ember életében szerencsétlenül oly hangsúlyos, elhagyatottság és magányosság, a hiány szorongató érzését átélő és az elvágyódást óhajtó életérzés jelenik meg. <BR>A sokszor közelnézettből ábrázolt figurák alkotta csoportok tagjai között semmiféle kapcsolat nincsen. Az alakok önmagukba zártan léteznek. Szemük és gesztusaik elárulják, hogy mindegyikük figyel, néz valamit, de a néző és talán a figurák számára is rejtély, hogy pontosan mit. Úgy tűnik, mindegyikük jön valamilyen irányból és tart valamilyen irány felé, de azt konkrétan nem tudni honnan és hova. A gesztusok által meghatározott szituációkban a csoportok valamiféle jelenetet alkotnak, de a cselekvések és történések mindenfajta tárgyának meghatározása és megjelenítése nélkül. Még az egymás társaságában együtt muzsikáló alakok sem figyelnek egymásra, mindegyikük, szinte megfeszített erővel csak a saját hangszereikből jövő zene hangjaira koncentrál. <BR>Egyforma, egyenlő értékű figurák ők, mindenfajta megkülönböztető kellék vagy jelzés nélkül. A gyakran szinte bábszerű figurák azonban uniformizáló maszkjaikat levéve is ugyanolyan egyformák maradnak. A figurák, alakjukkal a nézőnek háttal állva, vagy a kép szélénél arcukat elvágva, sokszor még a legcsekélyebb identitást is mellőzik. <BR>A semleges, lehatárolás nélküli, szűk nézőpontból, az egyszerre oldal- és felülnézetből ábrázolt üres terekben csak az egyes jelzésszerű épületek és építmények jelentenek valamiféle biztos pontot. Ezekben az összefüggésekben, egy-egy motívumnak vagy tárgynak – oszlop, lépcső, kút, csónak - szinte misztikus jelképpé növelt szerepe van. <BR>A szobabelsők és a csendéletek, néhány kifejező tárgyon keresztül, mindenfajta emberi alakot, valamint a vitális életnek bármiféle nyomát nélkülözve jelenítik meg az ember életterét. |
|
 |
Name: | | Description: | K épzõmûvész erdélyi, romániai, magyarországi és tengerentúli kiállításain mindenütt valami újat adott a mûvészet kedvelõinek. <BR>Kozma ugyanis ebben a specializálódó korban ezen a szûkülõ mûvészeti terepen sokmûfajú mûvész, akinek a textilszövés, a fémdomborítás, az iparmûvészet térkialakító, díszítõ tevékenysége, a festészet, a fa megmunkálása egyaránt része mûvészeti munkájának. Ennek okát abban a gazdag környezetben kereshetjük, amely Kozma Istvánnak megadatott. Kozma István 1931-ben született Nagybányán, a hagyományt, az örökséget nem holt anyagként élte át, a híres iskola tagjai közül többen éltek az õ ifjú korában, és éppen õk képviselték a sokoldalúságot ekkor Nagybányán. Talán nem közismert, hogy Kozma milyen szívósan kutatta föl Hollósy Simon elhanyagolt sírját, s jelölte meg fémmunkájával a nagy elõd nyughelyét. Azt hiszem, hogy ebben a tettében többet kell látnunk, mint kegyeleti gesztust, tudatos õskeresés van ebben, ahogy a mûvekben is az odatartozás szellemisége bujkál minden egyéni újítása mellett is. Amikor a hetvenes évek elején Kozma István nagybányai mûhelyében jártam, éppen finom ponttechnikával dolgozta ki alakjait a réz - bronzlemezeken. A monumentálist kedvelõ Vida Géza, Sajnerick István a tájat és a bohócokat festõ Balla József is sors - és kortársa volt ekkor Kozmának, de mindhárman egyéni utat jártak Nagybányán. <BR>Kozma István annak a kolozsvári képzõmûvészeti iskolának a tanítványa, ahol félévszázada már az erdélyi magyar és nem magyar mûvész nemzedék tanult, õ festészetet, textilmûvészetet, azaz szövést meg mûvészeti oktatást. Tehát a készülõdés, a kiképzés évei is a sokoldalúságát mutatták. Ennek az iskolának tanítványai mindig is érdeklõdéssel tekintettek a mélykultúra, a népmûvészet régi és új változataira, így Kozma István is forrásának tekinti az élõ népmûvészetet, kezdõ kora óta ennek forma és színvilága jelen van mûvészetében. Nem utánozza, nem dísznek, nem kelléknek használja, hanem a népmûvészet természetközelségét, anyagkultúráját, sajátos színvilágát fogalmazza újra, a magáévá. <BR>Az oly sok díszletként ható népiesség után és mellett Kozma mûvészetében a finom jelenlét, az eredetiség adja a forrás fölhasználásának érdekességét. <BR>Kozma már a 70-es években vezéregyénisége volt az új 4. nagybányai nemzedéknek, olyan mûvész aki tiszteletben tartotta a nagybányai iskola hagyományait, de elvei megkövetelték, hogy mint a reneszánsz mûvész is egykor egy stíluson belül alkosson, egyéni meglátása érvényesüljön munkájában. <BR><BR>Ennek eredményeként is 1996-ban Stockholmban a nagybányai festõiskola centenáriuma alkalmából olyan mûvészekkel együtt szerepelt, mint Ferenczy Béni, Boldizsár István, Czóbel Béla, Iványi Grünwald Béla, stb. ezért a svéd akadémia tagjai sorába vette fel. <BR>Tér és tárgy az iparmûvészeti munkáiban jól mutatja, hogy modern profi mûvészet minden csínjával-bínjával tisztában van, a hely és idõ kívánalma szerint tud elvont lenni vagy éppenséggel konkrét, még a leghagyományosabb elbeszélõ formájában is nagy meggyõzõ erõ van. Mûvészeti sokoldalúságában a hely szelleme is segítette, nemcsak a képzés iskolája, nem csak a népmûvészet sokoldalúsága. A nagybányai festészet tárgyi és színvilága tagadhatatlanul jelen van képein. Kétségtelen, hogy e magyar képzõmûvészeti iskola hagyományai nyelvén tanulta meg a magáét, a nagybányai dialektus érzõdik rajta, de az önálló mûvész szabadságával nyúl minden témához, amikor fest, stílusa és tárgyi gazdagsága eredetiségének bizonysága. |
|
 |
Name: | | Description: | 1933: Szőnyi István magániskolájának növendéke; 1934-1940: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rudnay Gyula, Benkhard Ágoston, Szőnyi István, Nagy Sándor. 1950: Munkácsy-díj; 1960: a VII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1941-1942, 1961, 1983: római ösztöndíj; 1964: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj: 1971: érdemes művész; 1974: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1977: Káplár Miklós-díj és emlékplakett; 1978: kiváló művész; 1984: Szocialista Magyarországért érdemrend; 1985: Kossuth-díj. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe, a Vásárhely Népe c. lap munkatársa, 1948-ban Budapestre költözött, a Kossuth Akadémia képzőművész körének vezetője volt. 1949-1959 között Szőnyi István tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-1952 között megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. 1953-ban vásárhelyi házában és műtermében megnyílt a Képzőművészeti Alap 8. sz. művésztelepe. 1962-ben kiállított a XXXI. Velencei Biennálén. 1963-tól Budapesten dolgozott. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban, valamint Japánban, Mongóliában és Algériában. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezte és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, valamint a Hortobágyi Alkotótábor elnöke volt. Képi világát és etikai alapállását tekintve a magyar piktúra fejlődésében különös szerepet játszó alföldi festészet folytatója, ám ezt a Tornyai és Koszta kezdeményezte népi realista irányzatot a társadalmi-gazdasági fejlődés aktuális fejleményeihez igazítva, egyéni felfogásban művelte. Szemlélődő habitusa jó fogódzóra lelt a temperafestés újrafelfedezésében, amelynek könnyed, levegős színharmóniái nála - az elődöktől eltérően - határozott rajzossággal és a tónusok árnyaltságával ötvöződtek. Első korszakában, a 40-es években még szorosan tapad a tradíciókhoz, amit az indulása mögé hátteret rajzoló valóság, ifjúságának szociális- és természetélményei magyaráznak. Korai művei (Disznóvásár, 1939; Kapu előtt, 1941; Tyúketetés, 1943) voltaképpen képi eszközökkel megoldott szociofotók, melyeket a közlés expresszív ereje, a visszafogott indulat és az ábrázoltakkal való együttérzés szemérmes lírája tesz hitelessé. A II. világháborút követő idők dinamikus atmoszférája jelentős változásokkal járt festészetében, ami tárgyköre kibővülése mellett kompozíciós módszereinek leegyszerűsödésében érhető tetten. Olykor a fogalmi érzékelésig eljutó jellemzése régi témáit is új tartalmakkal telíti: a paraszti életforma józan realitásai már nem a társadalmi mozdulatlanság, hanem a céltudatosan és hasznosan élt emberi élet, az erkölcsi értékek szimbólumaiként jelennek meg képein (Halászok, 1945, Földosztás, 1946). Különösen kifejezőek ebből a szempontból alakos ábrázolásai, melyeken az ikonszerű tömörséggel megfogalmazott figurák a földdel összenőtt ember sorsának természetes ethoszát alakítják képi emócióvá (Parasztasszony, Csikós, 1961). Más műveiben a mezei munka civilizálódását nyomozva a táj új típusú, társadalmasított ábrázolását, s vele a 60-as évek kollektivizálódott Alföld-képét teremti meg (Cséplés, 1958; Aratás, 1960). Az alföld problémakörhöz kapcsolódnak a 60-as években megszaporodó tájábrázolásai is, amelyek fő témája a mély horizontú, legtöbbször ember nélküli alföldi táj mindent magába olvasztó végtelensége (Fehér tanyák, Tél, 1963). A táji inspiráció forrása a 70-es évek közepétől már nem a távlati élmény, hanem a táj anyagi és szellemi mivoltát meghatározó természeti közeg, amelynek megjelenítésében - merészen átlépve a konvenciókon - a nonfiguratív festészet eszköztárát is felhasználja. Pályája utolsó harmadában festett Hortobágy-ábrázolásai immár a természet mélyebb struktúráit megismerő és átélő ember újszerű látomásai. Bár technikai felkészültsége és kompozíciós készsége szinte predesztinálták murális feladatok megoldására, alig néhány műve került megvalósításra. Több pannó- és freskóterve, így a Mohácsi csata és a Hajdúság története vázlatstádiumban maradt, vagy csak részben került kivitelezésre. Elméleti kérdések is foglalkoztatták, több cikket, tanulmányt írt a rajztanítás, a művészképzés, a műkereskedelem és a művészetpolitika kérdéseiről. |
|
 |
Name: | | Description: | L ászló Ákos grafikusművész 1940-ben született, budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László. 1982-ben települt át Magyarországra, jelenleg Debrecenben él.
Holló László-díjas, Káplár Miklós-emlékérmes alkotó, nagyváradi grafikai pályázat díjazottja, két alkalommal Debrecen város művészeti, háromszor a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíját nyerte el, megyei szakszervezeti díjas, SZOT-ösztöndíjas, többszörös díjazottja, nívódíjasa a debreceni országos nyári és tavaszi, a megyei őszi tárlatoknak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapító tagja a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének. Számos hazai és nemzetközi művésztelep (például a hortobágyi, hajdúböszörményi, hajdúszoboszlói, szolnoki, beregfürdői, kézdivásárhelyi, munkácsi, szabadkai, st.-micheli) tagja, a francia Bessans város és a svájci St. Gallen művészeti ösztöndíjasa. 1963-tól vesz részt csoportos és egyéni, hazai és nemzetközi kiállításokon.
Művei a XX. sz. végének karizmatikus üzenetei - megrendültségről, fájdalomról, reményről, szenvedésről, hiányérzetről tudósítanak. Grafikáiban a japán kalligráfia és a gesztusfestészet hatása érzékelhető. Sajátos sokszorosító technikája a linotípia. Lapjai expresszív, szürealista asszociációkat sugallanak sok konkrét figuratív utalással. |
|
 |
Name: | | Description: | M acskássy Izolda festőművész
Marosvásárhelyről települt át,
1971-óta él és dolgozik Budapesten.
Derüs hangvételű selyem kollázsokat, grafikákat készít. |
|
Name: | | Description: | 1 957 május 17-én született Debrecenben.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének 1996 óta tagja. Több bel- és külföldi művésztelep állandó meghívott részvevője. Számtalan hazai egyéni- és csoportos kiállításon mutatta be alkotásait.
Külföldi kiállításai:
- Németország - Bielefeld (1999)
- Németország - Padernborn (2000)
Képei megtalálhatóak Amerikában, Japánban, Németországban, Franciaországban, Ukrajnában, Ausztriában intézményeknél és magángyűjtőknél. |
|
Name: | | Description: | F estő, grafikus. Debrecenben a Medgyessy Képzőművészeti Körben, később a Vasutas Képzőművészeti Műhelyben tett szert képzőművészeti alapismeretekre. 1983-tól több művésztelep munkájában vett részt. Dolgozott a keszthelyi, a tokaji és a zebegényi nemzetközi művésztelepen. Főként tájképeket és portrékat fest. 1983-tól kiállító művész. Hazai egyéni és csoportos tárlatokon szerepelt, például Debrecenben, Budapesten és Szolnokon. |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | D ebrecenben születtem, 1960-ban, a Medgyessy Stúdió tagja vagyok. Rajongok a realista és impresszionista stílusért, tisztelem az évszázadok alatt kialakult festészeti irányzatokat. <BR>A fények, színek, évszakok változását igyekszem rögzíteni. Kissé zaklatott világunkban a tájképek, portrék, aktok, és a régi kis utcák hangulatát próbálom rögzíteni, melyek egyfajta nyugalmat árasztanak. <BR> |
|
 |
Name: | MÁRTONFI BENKE MÁRTA | Works |
| Description: | K unszentmártonban születtem 1958-ban, jelenleg Kecskeméten és Kunszentmártonban élek. Az egri tanárképző főiskolán, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem diplomát. Voltam középiskolai tanár, újságíró, valamint könyvkiadással is foglalkoztam. A kilencvenes évek elejétől festek hivatásszerűen. Barátom és mesterem volt Bozsó János festőművész. Számos művésztelepen megfordultam, így a szülővárosomban működő művésztelep mellett Kecelen, Tiszakürtön, Izsákon, Bugacon és Cesky Krumlovban. Alapító tagja vagyok a keceli és a kunszentmártoni művésztelepnek, valamint a kunszentmártoni Alkotók Szabad Társaságának <BR><BR> |
|
Name: | | Description: | Debrecenben élt és dolgozott a 20. század első felében. Egyéni és csoportos tárlatokon mutatta be munkáit. |
|
Name: | | Description: | 1907-től Berlinben tanult. 1909-től a szecesszió művészeti eszményeit megvalósító gödöllői művésztelepen dolgozott. Beardsley hatását is felcsillantó szecessziós grafikákat, meseillusztrációkat és szőnyegeket készített. Olykor humorral is átszőtt, mondén tusrajzai a magyar szecessziós grafika színvonalas termékei.
|
|
 |
 |
 |
Name: | | Description: | M OLNÁR Gabriella
grafikus, (Budapest, 1940. február 23. - )
Szerkesztette
Tasnádi András
1965-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Kádár György növendékeként. 1966-1969: Derkovits-ösztöndíj; 1974: Firenzei Grafikai Biennálé fődíja; 1976: Metszettriennálé, Carpi (OL), bronzérem; 1983: Besztercebányai Grafikai Biennálé oklevele. Sokszorosító grafikával (rézkarc, linómetszet) foglalkozik, de könyveket is illusztrál. 1965 óta állít ki rendszeresen. Művei, amelyek a népművészet és a népi fafaragások szellemét keltik életre, külföldön is sikert arattak. Munkái számos hazai és külföldi köz- és magángyűjteményben megtalálhatók.
Mesterei .
*
Kádár György.
Egyéni kiállítások .
*
1973 • Szófia
*
1975 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest (kat.) • Somogyi Képtár, Kaposvár
*
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
*
1978 • Művelődési Ház, Szentendre
*
1984 • Tamási
*
1986 • Kaposvár • Mensch Galerie, Hamburg
*
1988 • Várszínház Galéria, Budapest
Irodalom .
*
Bán B.: Bemutatjuk ~ grafikáit, Élet és Irodalom, 1974. november 16. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | B udapesten és Münchenben folytatott festészeti tanulmányokat. Hazatérve Szolnokra ment, ott a Szolnoki művésztelep egyik alapító tagjává vált. 1893-95 közt részt vett Vágó Pállal és Mednyánszky Lászlóval együtt a Feszty-körkép megalkotásában. Egyedi alkotásai a természet beható tanulmányozásáról árulkodnak. Festészetének korai időszakában hatott rá az impresszionizmus.
1907-ben csatlakozott a MIÉNK képzőművészeti csoportosuláshoz, majd Iványi Grünwald Béla hívására a Kecskeméti művésztelepre ment festeni, nyaranként felelősségteljes rajz- ill. festőtanári munkát vállalt, korrigált a művésztelep tanfolyamain. A kecskeméti telep szecessziós stílust követő festőivel szembefordult, végül 1914-ben elhagyta a telepet, Sárváron szervezett képzőművészeti iskolát, majd 1920-ban Budapestre költözött.
1921-ben csatlakozott a Benczúr Társasághoz. Legértékesebbek realista szemléletű, széles előadású alföldi tájképei.[2] Műfaj tekintetében többnyire tájképeket festett, gyakran alakokkal, állatokkal. Fő motívumait a természetből merítette.
Leggyakrabban csoportos kiállításokon vett részt a Nemzeti Szalonban, 1909-ben a Könyves Kálmán Galériában. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de festményeinek számosabb része magántulajdonban van. |
|
 |
Name: | | Description: | Orosz Gellért 1919. szeptember 26-án született Jászladányon. A Magyar Képzőművészeti Főőiskolán 1942-1949 között Szőnyi István és Barcsay Jenő növendékeként végezte tanulmányait. Négy évig Barcsay Jenő tanársegédje volt.
1945-1948 között közelebbi kapcsolatba került Gyarmathy Tihamérral, ebben az időszakban (Jánossy Ferenccel közösen) ki is állított a Fényes Adolf Teremben. Nonfiguratív képeket továbbra is festett, miközben – hosszú ideig – a hivatalos állami kiállításokon tájképeivel és figurális kompozícióival szerepelt. Az 1957-es Tavaszi Tárlaton kivételesen absztrakt képekkel jelentkezett, 1961-1962-ben rendszeresen eljárt a Kassák-kör összejöveteleire. 1964-ben a prágai Manes-klubban, majd Pozsonyban (Malá Scéna SND) a „9 festő – Magyar nonfiguratív alkotások” című kiállításon vett részt munkáival. Első önálló kiállítására Rómában került sor a Galleria Testa helyiségében. 1978-ban Nápolyban az „Italia 2000” című nemzetközi kiállításon ezüst plakettet nyert. 1945 utáni nonfiguratív munkái stilárisan igen változatosak. Vannak a francia „Abstraction-création” vonulatába illeszkedő munkái, festett – Kállai Ernő kifejezésével – „bioromantikus” képeket -, ugyanazon a képen szabadon vegyítve a „geometrikus” és az „organikus” formákat. Készített tasisztikus műveket, vegyes technikájú kollázsokat, a kortárs hazai absztrakt művészek munkáival rokon grafikákat. Később (a szeriális festészettel rokon) újgeometrikus, szigorúan szerkesztett, derűt sugárzó színformákra épített kompozícióival vált ismertebbé és – elfogadottá. |
|
 |
Name: | | Description: | Iskolai tanulmányaimat Csongrád megyében Bakson és Kisteleken végeztem. Művészeti tanulmányaim Zoltai Attila festőművész óráival kezdődtek. Az érettségi vizsga után a szegedi tanárképző főiskola rajz szakán folytattam óráimat Lázár Pál festőművész tanítványaként. Diplomámat a Nyíregyházi Főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakán szereztem alkalmazott grafikai specializációval. 2005-től a PTE Művészeti Karának hallgatója lettem, ahol 2007-ben egyetemi diplomát szereztem festő szakon. Nyaranként több művészeti szabadiskolát is látogatok (Mártély, Szálka, 2008 Igal), ahol tájképfestészet szépségeiben merülök el. 2007-óta tagja vagyok a Mártélyi Szabadiskola Baráti Körének, ahol ez évtől korrigáló tanárként is szerepelek. Külföldi tanulmányútjaim: Prága, Párizs, dél-franciaországi városok, spanyolországi és olaszországi körutak, szicíliai körút, Kréta, Egyiptom, Görögország. Kiállításokon munkáimmal már főiskolás éveim alatt rendszeresen jelen voltam Debrecen és más városok galériáiban.
2003-tól a Fedics Mihály Művészeti Magániskola festőtanáraként festést és rajzot oktattam. Eddigi pályafutásom alatt számos egyéni és kollektív kiállításon mutatkoztam be: Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Tiszafüred, Hódmezővásárhely (Tornyai Múzeum), Szálka, Baks, Kistelek, Budapest, Szentendre, Mórahalom. Munkáim külföldi kiállításokon is szerepeltek: 1993 USA környezetvédelem, Kína, 1994 Sidney, 2002 New York, Japán. A hazai gyűjtőkön kívül számos munkám megtalálható japán és holland magángyűjtőknél. Kedvelt témáim közé sorolható a tájfestészet, az egzotikus tájakon kívül a jellegzetes magyar vidékek ábrázolásai vezetnek művészeti utamon. Igyekszem megragadni a táj belső értékei felett az érzelmekre ható motívumait, legyen az akár egy romantikus városrészlet, akár a falusi élet szépségeit bemutató idillikus tájkép. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | „Olyan erők irányítanak bennünket, melyeket nem vagyunk képesek ellenőrzésünk alatt tartani.” – Így reflektált egy svájci kritikus 1999-ben Papp Károly grafikusművész azon ars poétikus „képtörténetére”, melyben „az ember keresi magát, játszik, alámerül, majd ismét ott áll, szemközt a fordított világgal, s mindenhonnan a tánc ereje árad”.1 Az akkor még csak 29 éves alkotó (Papp Károly 1970-ben született Debrecenben) meglepő érettségét, az archaikusból tudatosan újrakonstruált világának érvényességét bizonyította vegyes technikájú Apokrif képek című sorozatában, s tulajdonképpen innen datálható autonóm művészi kifejezésmódjának karakteres megjelenése |
|
 |
Name: | | Description: | Festő. Autodidakta művész. A debreceni Képzőművészeti Körben és Stúdióban sajátította el a festészet alapjait. Mesterei Félegyházi László, Kapcsa János és Bíró Lajos voltak. Tanulmányúton járt Erdélyben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban. Számos fővárosi, vidéki és külföldi kiállításon mutatkozott be. Művei megtalálhatók német, japán, svájci magángyűjteményekben. |
|
Name: | | Description: | * Rajz, vizuális kommunikáció szakos tanár, alkalmazott grafikai specializációval – Nyíregyházi Főiskola, 2000; osz.: 227/2000
* Vizuális és környezetkultúra szakos tanár – Magyar Iparművészeti Egyetem, 2005; osz.: 11/2005-TK |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | P ánczél Zoltán 1947-ben született Hajdúszoboszlón. Iskoláit Debrecenben, Szentendrén és Budapesten végezte. Festészetének témái között kiemelkedő helye van a magyar táj bemutatásának. Gyakran festi szülőföldje tanyavilágát, de megszerette a Szigetköz ártereit, vízparti fáit vagy erdei tájait. Színvilágát elsősorban az ősz és a tél hangulata jellemzi. Képeit mindazok keresik, akik szeretik a realista stílust, a valóság sajátosan megfestett mását. Képei a csöndet és a nyugalmat árasztják. |
|
 |
Name: | | Description: | P ósa Ede Völgyesen született 1947-ben. Az építészeti középiskola befejezése után Zentára költözött, ahol tagja lett az ottani művésztelepnek, a szabadkai "Q" csoportnak. Tanulmányait az Újvidéki Tanárképző Főiskolán folytatja, Ács József festőművész felügyelete alatt. Tájait a csendes és belefeledkező szemlélődés jellemzi. Képein nincs cselekmény, személy és történet sem. Csak színek vannak, vízpart, kanyargó kis utcák, föld és gomolygó felhők. Színei érzelmeket, emléket, magányt, örömöt és rácsodálkozást fejeznek ki - mindazt, ami egy festő lelkében megtörténik. Alkotásai líraiak és az emberhez oly közelálló, örök témákhoz kötődnek, mint a táj, a természet, ház és otthon. Művészete azt bizonyítja, hogy nem tehetünk mást, mint hogy visszatérünk a hagyományhoz, mely egyfajta bölcsességre tanít bennünket. Festészetének alapeleme a szín, mellyel értékek létrehozására törekszik. Célja a humanizmus felmutatása, s megejtően szép színei ehhez szolgálnak eszközül. |
|
 |
Name: | | Description: | * Bányai Júlia Általános Iskola
* Tóth Árpád Gimnázium
* Medgyessy Ferenc Önképzőkör
* Eszterházy Károly Főiskola
* Magyar Képzőművészeti Egyetem |
|
Name: | PITUK JÓZSEF VIKTORIÁN | Works |
| Description: | 1928-32: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Glatz Oszkár. 1975: Milánói Nagydíj. 1936-38 között Bécsben, majd 1963-65 között Ausztriában élt. Műveit 1943-85 között készítette. Sokoldalú művész. Alkotott grafikákat, sok illusztrációt készített, tervezett és kivitelezett üvegablakot, de művészeti munkásságának legfontosabb területe a festészet. Piktúrájában az életképek, a tájak és a történeti kompozíciók központi jelentőségűek. Művészete erős szálakkal kapcsolódik a magyar festészet posztimpresszionista áramlatához. Ábrázolásmódja pontos, akadémiai jellegűen hagyományos. |
|
 |
Name: | | Description: | 1 971. április 15-én született Debrecenben. A festészet alapismereteit a debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben sajátította el. 1995-ben festőművészként diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd ezt követően 1997-ig a Mesterkurzust végezte el. Művésztelepeken, Berettyóújfaluban, Tihanyban, Mártélyon, Berekfürdőn, Vámospércsen, Erdélyben: Gyergyószár-hegyen és Makfalván vett részt. Tanulmányutakon Járt Németországban, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Ausztriában, Erdélyben. |
|
 |
Name: | | Description: | 1 975-tõl 79-ig a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola (Szeged) hallgatója; 1985-89 között a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán folytatta tanulmányait, mestere Kocsis László volt. 1994-tõl a Magyar Festõk Társaságának tagja. Egyik alapítója az Insula és a Patak csoportnak. Díjak. 1993: Õszi Tárlat, Érd, I. díj; 1996: a XV. Országos Akvarell B. díja, Eger; 1997: Siklósi Szalon, festészeti díj; 2000: Hajdúsági Mûvésztelep, Káplár Miklós-díj; Pest Megyei Tárlat, Szentendre, III. díj.
Munkássága világosan elválasztható szakaszokra bomlik. Alaposan körbejár egy-egy témát, majd azt lezárva újabb festõi problémákat vet fel. A legújabb idõkig alluzív festõnek minõsíthetõ; a képmezõn átzuhanó lendületes formák többnyire valóságos motívumra emlékeztetnek, pedig valójában szín- és formaütköztetésekrõl, kompozíciós problémákról szólnak ezek a munkák. Egyik fõmûvén (Lappföld aranya, 1995) képzelt ásatási leleteket helyez el kazettás rendszerben. Újabb munkáin a fa a vezérmotívum, mely csaknem absztrakt, organikus jel, és emberi sorshelyzetek szimbolizálására is alkalmas. |
|
 |
Name: | | Description: | R ajczi Zoltán festőművész 1960-ban született Siófokon. Képző- és rajzművészeti tanulmányait Budapesten, egy szabadiskolában kezdte. Első mestere Kirschmayer Károly szobrászművész volt. 1978-tól rendszeres vendége a Keszthelyi Művésztelepnek. Ekkoriban alkotótársaival közösen rendezett kiállításokat a fővárosban. 1985-ben szerzett diplomát a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán. Itt Bényi Árpád és Valkovics Zoltán festőművészek irányításával tanulta a festészet és a grafika rejtelmeit. Ezt követően Szegeden telepedett le, de sohasem szakadt el a szülőföld, a Balaton témavilágától. 1990-től váltak rendszeressé kiállításai. Tanulmányúton Olaszországban és Franciaországban járt. Tagja az ország több alkotóközösségének, galériájának, ahol képei állandó kiállítási és értékesítési lehetőséget kapnak. Biztos kézzel készített portréi Európa több országában megtalálhatók. |
|
 |
Name: | | Description: | S zületett Budapesten 1891 junius 1, meghalt Zamárdiban 1970 -ben. Épitésznek készült de az elsõ világháborúban behivták katonának, az orosz frontra került, ahol megsebesült és fogságba esett. A 16. sz. moszkvai korházban kezdte el oroszországi festõi pályafutását. Meghívták rajztanárnak az abranszki középiskolába, ahol tanártársát Nyuricskát elvette feleségül. 1922-ben hazakerült a fogságból és Kalocsán telepedett le. 1923 -ban a Nemzeti Szalonban állitotta ki a hadifogságban készült moszkvai és szibériai képeit. <BR>Ábrázolásai érdekesek és kitünõ müvészi qualitásukkal nagy sikert hoztak a müvésznek. Elnyerte az állami aquarell dijat, és több más kitüntetést, dijnyertes képeivel. Föleg a a hazi tájak festést kultiválta, vizfestésben, pasztellben és olajfestményekben. Épület képei vissza tükrözik épitészi képzettségét. |
|
 |
Name: | | Description: | 1 936-ban született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1959-ben. Mesterei között volt Dudás Jenő, Jets György és Gulyás Dénes. Kezdetben grafikákat készített és csak később kezdett el foglalkozni olaj festészettel. Kedvenc témái között kiemelkedő helyen van a magyar táj, a Tisza melletti tanyavilág ábrázolása. Képeit áthatja a természet harmóniájának szeretete, szinte tapintható a táj békéje, nyugalma.Több csoportos kiállításon is részt vett:1974. Újpesti Galéria 1975. Művelődési Ház, Újpest 1978. Művelődési Ház, Újpest 1980. Palotai Tárlat 1983. Vizivárosi Galéria 1985. Gyöngyösi Galéria 1986. Szőnyi István Terem, Miskolc 1986. BM. Művelődési Ház 1986. Balatongyöröki BM. Üdülő 1987. Képcsarnok Bemutató Terem, Győr 1987. Balatonfüredi BM. Üdülő 1987. BM. Rendőrtiszti Főiskola 1987. Pannonhalmi Főapátság 1987. Düsseldorf 1988. Balatonakali Kerti Tárlat 1988. Munkácsy M. Terem, Békéscsaba 1988. Derkovics Terem, Budapest 1989. Benczúr Gyula Terem, Nyíregyháza 1989. Képcsarnok Bemutatóterem, Sopron 1991. Gulácsy Terem, Szeged 1994. Kisgazda Székház, Budapest 1996. Újpalotai Lila Iskol |
|
 |
Name: | | Description: | 1 953. július 19-én születtem Budapesten.
1967-1971 Budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskola Fotó szaka, tanárom: Langer Klára
1972-77 Magyar Képzőművészeti Főiskola, Festő tanszék, mesterem: Iván Szilárd
Felkészülésemet a festői pályára apám, Ridovics László és Szentiványi Lajos segítették.
1977 óta állítok ki hazai és külföldi kiállításokon.
1988 SZOT Kassák ösztöndíj.
1990 Szinpózium Ausztriában, Neumarktban.
Tagja vagyok a MAOE-nek, a Képzőművészeti Szövetségnek és több művészeti társaságnak.
Munkáim megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben (pl. Svédország, Hollandia, Németország, Dánia, Anglia, USA, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Ausztria, Finnország, Norvégia, Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Kolumbia). |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | 1 904. május 11-én született a katalóniai Figueres városkában (Girona tartomány). Apja Salvador Dalí Cusí jó nevű jegyző, anyja Felipa Domènech Ferrés. 1908-ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, (Escuela Pública de Párvulos de Figueres). 1912-ben új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását (Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres). <BR><BR>1916–ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot–család tulajdona volt, akik közül több művész is kikerült. Ramón Pichot művei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Ősszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt (Instituto de Figueres). Részt vett Juan Núñez professzor óráin is a Figueres-i Művészeti Iskolában (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres). <BR><BR>1919-ben megélhette első kiállítását a Városi Színházban (később Dalí Múzeum). Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a „Studium” című kiadványt, melyben a festő első írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is „Les meves impressions i records íntims” címmel, ezt később spanyolul „Un diario: 1919–1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos” címmel adták ki. <BR><BR><BR>Madridi évek <BR>1920-ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára, ahová egy rajz alapján felvételt is nyert. 1921 februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét. 1922-ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek Concurs-exposició d’obres d’art originals d’estudiants címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí műve, a Mercado nyerte el az egyetem rektorának első helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid) diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca. 1923-ban mivel bírálatban részesítette tanárait, és békétlenkedett az Akadémián, ezért kizárták, sőt le is tartóztatják pár napra Geronában. <BR><BR><BR>Első saját kiállításoktól a paranoia-kritika módszerének megalkotásáig <BR>1925 novemberében megnyílt első saját kiállítása. 1926-ban élete óriási élményeként először járt Párizsban, ahol áprilisban első útja rögtön Picassóhoz vezetett. Októberben másodszor is, immáron végleges hatállyal eltanácsolták az Akadémiáról. 1927-ben február és október között behívták katonai szolgálatra, melyet Figueresben, a Castell Fernand-ban töltött el. Ugyanezen esztendőben elméletileg is kidolgozta a tárgyszerűség esztétikaijáról alkotott nézeteit. <BR><BR>1930-ban megszületett híres paranoia-kritikai módszere. Vásárolt egy kis tanyát Port Ligatban, s itt töltötte az esztendő jóidejét Galával. 1932-ben kiállítóként vehetett rész a szürrealisták első amerikai tárlatán. Ebben az esztendőben megalakult a műgyűjtők Zodiaque társasága, mely vásárlója lett Dalí alkotásainak. 1933-ban a Minotaure folyóiratban megjelent írása, mely az ehető szépségről és a szecessziós építészetről szól. 1934-ben kiállították Tell Vilmos talánya című munkáját. Ez vezette szürrealistákkal és Bretonnal való vitájához. New York-ban kiállítása óriási sikert ért el. 1936-ban elkezdődött a spanyol polgárháború, melyben a konzervatív Franco oldalára áll. 1938-ban újra részt vett egy Párizsban tartott szürrealista tárlaton. Majd élete egyik nagy találkozásaként látogatást tett Londonban Sigmund Freudnál. 1939-ben végleg kenyértörésre került sor Dalí és a szürrealisták között. <BR><BR><BR>Dalí az Egyesült Államokban <BR>Az USA-ban közben kiadta A képzelet függetlenségének és az ember saját őrültségéhez való jogának röpiratban megalkotott nyilatkozatát. Librettót és díszleteket is alkotott New York-ban a Metropolitan Opera részére a Bacchanália című balettben. Ezek után szeptemberben visszatért Európába. <BR><BR>A következő esztendőben, 1940-ben azonban a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festő feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott. 1941-ben kezdődött lelkes érdeklődése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. Újra bemutatkozhatott a Julien Levy Galériában. Októberben a Metropolitan Opera House Laberinto az ő librettójával, díszleteivel és jelmezeivel mutatott be balettelőadást. Az ugyancsak New York-i MOMA november 18-án közös Dalí-Miró kiállítást rendezett. 1942-ben a Dial Press (Nueva York) publikálta a Salvador Dalí titkos élete (The Secret life of Salvador Dalí / La vida secreta de Salvador Dalí) című művet, melyet a festő a megelőző évben fejezett be. <BR><BR><BR>Hazatérése után <BR>1955-ben feleségül vette szerelmét, Galát, akivel 1927 tavaszán ismerkedett meg Párizsban. Cadaqués-ben telepedtek le. <BR><BR>1974-ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét (Moisés y el monoteismo). Szeptember 28-án megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot.1978-ban bemutatta első hiperesztereoszkópikus festményét New York-ban a Solomon R. Guggenheim Múzeumban (Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus). 1979-ben a Francia Intézet Szépművészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban. 1980. május 14-e és június 29.-e között bemutatták a művész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt. <BR><BR>1981-ben megkapta Katalónia Aranymedálját. 1982-ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot (Florida). Június 10-én Port Lligatban elhunyt Gala, akit Púbolban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. I. János Károly spanyol király Dalínak a „Púbol márkija” címet adományozta. 1983-ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festő tiszteletére “400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983”, azaz „Salvador Dalí 400 műve 1914-től 1983-ig” címmel Madridban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az időszakban keletkeztek. <BR><BR>1984-ben a púboli kastélyban tűz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, ahol haláláig lakott. 1989. január 23-án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik. |
|
 |
Name: | | Description: | 1949-55: Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Boksay József, Erdélyi Béla, Berecz Vilmos. 1955 óta megyei tárlatok résztvevője; 1962 óta az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség tagja; 1975: UA érdemes művésze; 1975-97: közép-ázsiai köztársaságokban és skandináviai országokban tett tanulmányutakat. ~ a mai kárpátaljai tájképfestészet neves alakja. Műveinek állandó élményanyagát a természet adja. Hangulatilag széles skálájúak a művei: ugyanúgy fest nagy lélegzetű, epikus hegyi panorámákat, mint lírai hangvételű, bensőséges motívumokat. Alkotásai átgondolt felépítésükkel, kiérlelt színvilágukkal tűnnek ki. A festő a tiszta, intenzív színek kontrasztjára, a dinamikus formák ellentétére épít. A pasztózus festésmód igen kifejező hatásokat teremt. Csendéleteire is jellemző a lendületes festőiség, a gazdag érzelmi töltet. |
|
 |
Name: | | Description: | 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, "formába önt", mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, "elkentaurosodott" lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt. |
|
 |
Name: | | Description: | Scholz Erik 1926-ban született. 1944 és 1949 között járt a Képzőművészeti Főiskolára Fónyi Géza és Szőnyi István tanítványaként. Tehetsége korán megmutatkozik, üstökösként robban be a háborút éppen hogy csak túlélt ország művészeti életébe. Messze meghaladta a kor hazai művészeti törekvéseit, alkotásait bár nem értette, mégis tisztelte a szakma és a közönség. Nagyon korán, 1950-ben Munkácsy-díjat kap. A díj - bár elismerésnek szánták - elindítja Scholz Eriket a remeteség felé. Évek alatt elszigetelődik, művészete egyre erőteljesebb lesz, a festményein elemi erővel fogalmazza meg azt, ami korábban Magyarországon senkinek sem sikerült. Elszigeteltsége önként vállalt remeteségbe vált, élete utolsó időszakát Zsennyén, ebben a nyugati határszélen lévő kis faluban éli le. Alkotásait éppen e miatt két részre kell bontani. El kell választani a zsennyei időszakban készült, elemi erővel született remetekorszak műalkotásait, és a megélhetésért festett, képcsarnokos képeket. |
|
 |
Name: | SERFŐZŐ ZSUZSANNA (SUZA) | Works |
| Description: | M űvésztanár, festő, zománcos
Tanulmányait Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen végezte.
Debrecenben tűzzománcos és grafikai műhelyt vezet a Karácsony Sándor Általános Iskolában.
Tanítványai számtalan nemzetközi verseny Díjjazottjai
Japánban
Indiában
Dél-Amerikában.
Mesterei:
* Rétfalvi Sándor Munkácsi Díjas művész
* Makoldi Sándor Bartók díjas művész
Festészetében a virtóz megoldásokat fölényesen kezeli. Kiváló kolorista |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | S imon János 1945-ben született Sárváron. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett rajz- földrajz szakos diplomát 1971-ben. Újabb diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1978-ban. Rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi művésztelepeknek és szimpoziumoknak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (Művészeti Alap) mint festőművész. |
|
 |
Name: | | Description: | 1958-ban a Szatmár megyei Samosszegen született. Édesapja – festőművész - tanár a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán.
A Képző-és Iparművészeti Gimnáziumban 1976-ban érettségizik. Tanulmányait Brága Tibor mester vezetésével Képzőművészeti Főiskolán folytatja.A Magyar Nemzeti Galéria , majd a Széchenyi Könyvtár restaurátoraként dolgozik, majd a 80-as évek elejétől kizárólag festőművészként tevékenykedik.
Műveit elsősorban a nemzetközi műkereskedelemben terjesztik, ezenkívül keresettebb művei az angol, amerikai, francia, holland galériákban és aukciósházakban is megtalálhatók.
Az legutolsó 5 év mintegy 20 kiállítása közül kiemelkedik:
1996. Bubarnik- Siska Párizs
1997. Siska Loyola USA
1989. Siska San Francisco
|
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
 |
Name: | | Description: | Az 1926. január 7-én Csíkszeredán született művész, diákéveit székelyföldi szülővárosában töltötte. Útja később a fővárosba vezérelte, ahol a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István volt. Egyenes ívben felfelé ívelő karrierjét egy 1950-ben történt fegyverrejtegetés csorbította meg, mert az akkor 24 éves fiatalembert tízévi börtönre ítélték. A tíz esztendőből csupán egy lett, így 1951-ben kiszabadult. A művész ezek után Amerikába költözött, s közel húsz évet élt ott.
Szász Endre
1951-től 1960-ig mintegy 600 könyvet illusztrált, 1960-tól 1970-ig pedig elsősorban festményeket készített. 1970-ől húsz éven át Torontóban, illetve Los Angelesben élt és szerzett hírnevet magának.
A művész technikája kifinomult és jellegzetes. Allegorikus fejdíszt viselő barokk nőalakjait, az általa tervezett porcelánokat, ékszereket, bútorokat és kristályokat Európa számos fővárosán kívül Torontóban, Montrealban, New Yorkban és Tokióban megrendezett kiállításokon is bemutatták.
Mikor 1990-ben hazatért, a Hollóházi Porcelángyár stúdiójának megalapításában vett részt. Mellette ékszerekkel, bútortervezéssel is foglalkozott, de nevét igazából könyvillusztrációi tették ismertté. Később Sopronba, majd Somogy megyébe költözött, az utóbbi éveket már Várdán töltötte.
Szász Endre kiérdemelte a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetést, és Munkácsy Mihály-díjban is részesítették. Műveit Budapest mellett bemutatta Szófiában, Krakkóban, Pécsett, Szegeden, Párizsban, Berlinben, Helsinkiben, Mexikóvárosban, Oslóban, Bécsben, Ammánban, Johannesburgban, Tokióban, Torontóban, Montrealban, Ottawában, Vancouverben, New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és New Orleansban is.
A 2000.októberében, az Amistar Entertainment Llc. kiadásában megjelent Szász ország című könyv szerzőjének, John Z. Starr amerikai írónak a művész úgy fogalmazott: "Értelmetlen dolognak tartom, hogy a művész hozzá nem férhető, meg nem érthető alkotásokra törekedjen a modernség, újszerűség ürügye alatt. A műalkotások lényege az állandóság. A természet olyan alaptörvényei a témái minden képnek, amik már akkor is voltak, amikor az ember még nem volt, és lesznek akkor is, amikor már rég nem lesz ember..."
Szász Endre januárban kapott Szféra Glóbusz-díjat, melyet betegsége miatt nem a gálán nyújtottak át neki.
Az 1926-ban született festőművész már régóta küzdött szívbetegségével. Néhány éve egy bypass-műtétet is végrehajtottak rajta, de azóta is többször volt infarktusa. Orvosai mindig visszahozták az életbe, ám tartós javulást nem sikerült elérniük. Utolsó reménye - a Németországban gyakran alkalmazott módszer - az őssejt-beültetés volt. Ennek az orvosi beavatkozásnak vetette alá magát a nyár elején. A frankfurti klinika orvosai a festő véréből és csontvelőjéből nyert őssejteket juttatták be a szívizomba. Szász Endre a műtétje után néhány napot Mosdóson, a Református Egyház Tüdő- és Szívkórházában töltött, hogy beállítsák gyógyszeradagját, majd hazatért, s minden vágya az volt, hogy újra a régi legyen és alkothasson. Állapota két nappal ezelőtt fordult válságosra. Hétfőn délelőtt halt meg a református szanatóriumban.
Szász Endrét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Somogy Megyei Önkormányzat saját halottjának tekinti.
. |
|
 |
Name: | | Description: | I skolai végzettségek
- 1986-89: Érettségi:Török Pál Képző és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest
- 1991-97: Diploma: Képzőművészeti Egyetem, Festőművész szak, Budapest
- 1996-98: Diploma, Képzőművészeti Egyetem, művészettörténet-rajz tanár szak Budapest
Eredmények
- Országos rajzverseny I. helyezés-1985 (Általános iskola)
- Ludas Matyi karikatúra pályázat, verseny I. díj 1988
- Győr Tehetséges Ifjúságáért Alapítvány díja 1996
- Győr Tehetséges Ifjúságáért Alapítvány díja 1998
- Playboy magazin (Magyarország) főillusztrátora 2000-2004
- Oltárképek festése Gerjen és Dunaszentgyörgy templomába 2000
Korszakváltó csoport- magyarországi híres művészekből álló csoport létrehozása 2000-ben, mely időponttól kezdődően a csoport keretén belül és vezetőjeként, illetve saját szervezésben 100 kisebb és nagyobb szabadtéri és beltéri extrém kiállítást szervezett. |
|
 |
Name: | | Description: | 1 968-ban születtem Debrecenben, de mindig Balmazújvároson éltem. A rajzolás, festészet szeretete gyerekkoromtól kísér. Iskolai éveimhez több díjnyertes rajzpályázat emléke kötődik. Mégsem a képzőművészet vált a hivatásommá, de mindvégig megmaradt a szoros kapcsolat és úgy érzem, hogy egyre fontosabb része az életemnek.
A Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság irodavezetőjeként csak szabadidőmben hódolhatok nagy szenvedélyemnek, a festészetnek.
Általános és középiskoláimat is Balmazújvároson végeztem. 2004-ben szereztem diplomát a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
A folyamatos alkotói munka eredményeként 1993-ban rendezhettem meg első önálló kiállításomat. Ezt követően, napjainkig hat településen (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Polgár, Egyek és Balmazújváros) tizenhat önálló kiállítással mutatkoztam be az érdeklődőknek. Csoportos kiállítás keretében az ország számos városában szerepelnek folyamatosan képeim. Több alkotásom Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Lengyelországban található magánkézben és intézményekben.
A nyolcvanas évek végén a Debreceni Vasutas Képzőművészeti Műhelyben Kárpáti Gusztáv festőművész irányításával ismerkedtem az alkotás folyamatával.
A kilencvenes évek második felétől Bíró Eszter, Lukács Gábor és Palotai Erzsébet festőművészek, valamint Subicz István grafikusművész segítette fejlődésemet.
Több alkotótábor munkájában is részt vettem: Hajdúszoboszló 1995., Debrecen 1996., Polgár 1997., Nagyrábé 2004., 2005., Balmazújváros 2005., 2006.
A művésztelepek értékes szakmai tapasztalatokkal és hasznos gyakorlati útmutatókkal gazdagítottak.
Alkotásaim 1995 óta rendszeresen szerepelnek a Megyei Őszi Tárlatokon.
1998-tól tagja vagyok a Hajdú-Bihar megyei AKT Képzőművészeti Társaságnak és 2006-tól alapító tagja és elnöke a Balmaz-ART Képzőművészeti Egyesületnek.
Ötletadója és főszervezője, valamint a szakmai vezetője voltam a Balmaz-ART Nemzetközi Alkotótábornak, melyet második alkalommal rendeztünk meg 2006-ban.
Témáim változatosak (csendélet, portré, tájkép, zsánerkép), de a legkedveltebb a természet, a táj, ahol annak szerves részeként megjelenik az ember. Képeim a látványból indulnak ki és átkódolva, belső töltettel fűszerezve jelennek meg az ötletadó témák.
Hangulatokat és harmóniát kívánok a képeimmel bemutatni. Próbálok olyan érzéseket megjeleníteni melyek szavakkal nehezen, vagy egyáltalán nem kifejezhetők.
E kísérletek az anyaggal, egyben kalandos utazások is a lelki élet misztikus világába.
Főként olaj technikával dolgozom, de készítek akvarell, pasztell és kollázs képeket is. Stílusom a realizmus és az impresszionizmus között lebeg. Ez nem harcos útkeresés, inkább csendes és lassú kiteljesedésnek nevezném. Konzervatív beállítottságú ember vagyok és ez az alkotó tevékenységemben is megmutatkozik.
Tisztelem a kiforrott hagyományokat, és külön csodálattal adózom a képzőművészet nagy mestereinek. Ezért a lehetőségeimhez képest sok időt fordítok a munkáik megismerésére. Azok közzé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a művészet nem fejlődik, csak az aktuális kifejező eszközei változnak az alkotó egyéniségének megfelelően, illetve alkalmazkodva az adott kor sajátosságaihoz.
Olyan képek festése a célom, melyeket az emberek befogadnak otthonaikba, és nem kizárólag a kiállítótermek falaira kerülnek fel. Ez számomra fontos, mert meggyőződésem, hogy a képzőművészeti alkotásoknak szervesen jelen kell lenniük a mindennapjainkban.
Ugyanakkor azt vallom, hogy elsősorban a saját belső késztetései miatt ragad ecsetet az ember. Mégis az igazi alkotói öröm forrása az, amikor a külső szemlélőre is komoly hatást gyakorolnak az alkotások. Természetesen két emberből sem ugyanazt a hatást váltja ki egy vizuális élmény, de nem is ez a célja. Egyszerűen csak dekódolni, elindítani egy lelki folyamatot. A felszínre hozni egy rég eltemetett hangulatot, érzést, vagy szembesíteni a befogadót egy eddig nem tapasztalt élménnyel.
Megmutatni valamit az életből úgy ahogyan azt én látom, vagy ahogyan én elképzelem és másokkal láttatni szeretném. Ez az amiért érdemes újra és újra a festőállvány elé állni. |
|
 |
Name: | SZENTGYÖRGYI KORNÉL | Works |
| Description: | 1935-41: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Benkhardt Ágost, Szőnyi István. 1941: Római ösztöndíj; 1941: a Magyar Képzőművészeti Főiskola kitüntető érme; 1952: Munkácsy-díj; 1953: Kossuth-díj; 1982: Accademia Italia aranyérem; Arany Kentaur Díj, Olaszo. 1942: Centro Sperimentale di Cinematografia (a Cinecittához tartozó filmfőiskola), Róma, díszlettervezést tanult. 1948-52 között a csepeli képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. 1952-56 a Honvéd Képzőművészeti Stúdió tagja. A munkáséletet, katonaéletet ábrázoló, tradicionális realista stílusban festett képei megfeleltek a hivatalos művészetpolitika által szorgalmazott szocialista realizmusnak. Imre Istvánnal közösen festett képét, az Almaszedőket Kossuth-díjjal jutalmazták. A 60-as évektől kezdve fokozatosan távolodott a realizmustól. A látványelemek absztrahálásával jutott el először a konstruktív-dekoratív táj- és csendélet-kompozíciókig, majd a teljes absztrakcióig. Ritmikus szín- és formakompozíciókat fest.
Mesterei: Karlovszky Bertalan, Benkhardt Ágost, Szőnyi István. |
|
 |
Name: | | Description: | 1929-35: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Glatz Oszkár. 1951-57: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. Figurális kompozíciókat, tájképeket festett posztimpresszionista stílusban. Hosszú ideig reklámgrafikával is foglalkozott.
|
|
 |
 |
Name: | | Description: | 1 968: Tanárképző Főiskola, Eger, mestere: id. Blaskó János; A debreceni Medgyessy Stúdióban Bíró Lajos és Félegyházi László tanítványa. 1975, 1980, 1985: Káplár Miklós-érem; 1978: Csokonai-díj; 1984, 1993: a debreceni Országos Nyári Tárlat nívódíja; 1986: Medgyessy-díj; 1990: Holló László-díj. 1968-73 között Hajdúnánáson, 1973-tól a hajdúböszörményi óvónőképzőben tanított. A 60-as évek végétől a tiszacsegei, hajdúnánási, 1973-ban a kazimierzi (PL), 1974-ben a potsdami művésztelepen dolgozott. 1976-ban a békéscsabai Országos Grafikai Művésztelep, 1974-től a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep munkájában vett részt. Alapító tagja a debreceni Ajtósi Dürer Céhnek, a Debreceni Műhely Alkotóközösségnek. Választott technikája a linó: a sötét-világos foltok adta drámaiságot használja ki. A népművészet ornamentikája vissza-visszatér művein, különösen az utóbbi években készített színes linókon. Szellemesek finom, fanyar hangulatú, fantáziagazdag grafikák jellemzik. |
|
 |
Name: | | Description: | Szilvássy Pál 1920 festő
Miskolc, 1920. január 25. - Tihany, 1996. december 7.
1938-42: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1942-46: a nagybányai művésztelepen dolgozott, majd Zágrábba költözött felesége, Veszely Jelena családjához. 1949-től újra Budapesten élt. Erőteljes, konstruktív színszerkezetekkel átírt tájképfestészetére nagy hatással volt a Balaton, készített figurális csendéleteket és portrékat is. Részt vett számos országo...
|
|
 |
Name: | | Description: | 1937-45: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Burghardt Rezső, Elekfy Jenő, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos. 1953: Budapesti Pedagógusok Képzőművészeti Stúdiója. 1942: Árpádházi Boldog Margit képpályázat díja. Tanulmányút: 1962: Olaszország. Több mint egy tucat képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria a volt Szőnyi-növendék festőnőnek, aki 1948-ban mutatkozott be először önálló tárlattal a Művész Galériában. A virtuóz rajzkészségű ~ az állami másolatgyűjtemény számára "ismételte meg" Hollósy, Kernstok, Mednyánszky, Székely egy-egy művét. 1965-ben a Csók Galériában gyűjteményes kiállításon mutatta be Nagybánya hagyományaihoz köthető, fesztelen tónusgazdagságú, egyre inkább expresszív ritmusú tájképeit, portréit, csendéleteit. A hazai tájak mellett az olasz tengerpartot és Dalmáciát, a francia tájakat is megfestette, de olyan bensőséges témák iránt is volt érzéke, mint balatoni parasztházak vagy szobabelsők, érzékeny koloritú virágcsendéletek, zsánerek megfestése. Alkotó módszereiről az olajképek és akvarellek mellett az első benyomás vehemenciáját rögzítő filctoll-tanulmányok és vegyes technikájú eleven vázlatok adnak hírt.
Mesterei: Burghardt Rezső, Elekfy Jenő, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos.
Egyéni kiállítások
1948 • Művész Galéria, Budapest [Breznay Józseffel]
1965 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1967 • Frankel Leó Művelődési Ház, Budapest
1969 • Vaszary Terem, Kaposvár
1972 • Képcsarnok, Győr
1974 • Aba Novák Terem, Szolnok
1985 • Egry József Terem, Nagykanizsa
1992 • Emlékkiállítás, Art Business Center, Budapest
1993 • Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár.
Válogatott csoportos kiállítások
1939 • Derű a művészetben, Műcsarnok, Budapest
1940 • A magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1946 • Fiatal magyar képzőművészek, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1958 • Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1959 • Magyar Képzőművésznők II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1960 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Munka dicsérete, Csók Galéria, Budapest
1961 • Boldog gyermekévek, Műcsarnok, Budapest
1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1964 • Magyar művészek a nagyvilágban, Hazafias Népfront II. Kerületi Bizottsága Radnóti Klubja, Budapest • Radnóti-illusztrációk, Hazafias Népfront II. Kerületi Bizottsága Radnóti Miklós Klubja, Budapest
1967 • Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1970 • II. Országos Akvarell Biennálé, Eger.
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Irodalom
D. FEHÉR ZS.: (kat. bev., Csók Galéria, Budapest, 1965)
FRANK J.: ~, Élet és Irodalom, 1965. május 15.
SZABÓ GY.: Szeretettel meghívjuk önt, Élet és Irodalom, 1967. április 8.
LOSONCI M.: ~ emléke, Élet és Irodalom, 1991. november 8.
POGÁNY Ö. G.: Oda a Nagybányáról hozott nyugalom. ~ festőnő kiállítása, Magyar Hírlap, 1992. április 30. |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | A debreceni Tanitóképző Főiskola, rajz tanitói szakán végzett 1991-ben, illetve, 1994-ben az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz szakán.Mindeközben a debreceni Medgyessy -Kör tagja,számos művésztábor résztvevője.
Kezdetben inkább grafikai eljárásokkal készíti képeit,ezután próbálkozik az olajfestéssel,később pedig kb. 10 éve a tűzzománccal.
Önálló kiállításon még nem de kiállításokon mint résztvevő,itthon és Canadában tűzzománc képeivel többször szerepel.
Témája változó de általánosságban az érzések,gondolatok az érzékiség, női megfogalmazása |
|
Name: | | Description: | 1 930. április 23., Szeged - 1992. március 26. Budapest
Munkácsy-díjas, festő, Érdemes művész
1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola (mesterei voltak: Domanovszky Endre, Szőnyi István)
Az USA-ban, Egyiptomban és több európai országban járt tanulmányúton.
1953-55: a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított |
|
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | CímlapTÖRÖK Anikófestő
(Debrecen, 1945. december 9.–)
Rajztanulmányait Debrecenben a Medgyessy Ferenc képzőművészeti körben kezdte, majd az egri Tanárképző Főiskolán 1970-ben kapott rajz-földrajz szakos tanári diplomát. Tagja a Pax-Art csoportnak, Debreceni Képző- és Iparművészek Egyesületének, a Művészek és Műpártolók Debreceni Egyesületének. Hajdú-Bihar megyei Pszi Tárlat nívódíja (1986, 1988, 1989); Medgyessy Ferenc-díj; Debrecen Kultúrájáért díj. Képi világára a visszafogott színkezelés és a feloldott foltszerűen megfogalmazott finom kontúrral határolt motívum jellemző. Festményei nem evilági tájat jelenítenek meg, amelyek hangulata Gulácsy Lajos álomvilágát idézik.
Egyéni kiállítások
1974 • Veres Péter Művelődési Központ, Balmazújváros • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Galéria, Debrecen
1991 • József Attila Művelődési Ház, Debrecen
1993 • Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen
1995 • A. Galéria, Debrecen
1996 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen
1997 • Bakoss Tibor Galéria, Debrecen • Gondola Szálló, Debrecen.
Válogatott csoportos kiállítások
1962 • Képzőművészeti Körök Megyei és Debreceni Kiállítása, Déri Múzeum
1989 • Nyári Tárlat, Keszthely
1990 • Képző- és Iparművészek Egyesülete, Kossuth Lajos u.-i Kiállítóterem, Debrecen
1998 • Tavaszi Tárlat, Kölcsey Művelődési Központ, Debrecen • Pszi Tárlat, Kölcsey Művelődési Központ, Debrecen.
|
|
 |
Name: | | Description: | Tóth Ernő festő- és grafikusművész a Képzőművészeti Gimnázium elvégzése után néhány évig az Operaház díszletfestő műhelyében dolgozott. A Képzőművészeti Főiskolán Iván Szilárd, Barcsay Jenő és Patay László voltak a tanárai.
Tóth Ernő amióta - 1977-ben - elvégezte a főiskolát és kiállításokon szerepel, következetesen azt a szimbólikus, groteszk világot festi, amelyben a színpadias helyszíneket, néha valóságos színpadokat színházi jelenetszerűen népesíti be valóságos, félig valóságos, valamint mitikus figurákkal, motívumokkal. Alakjainak, motívumainak megfogalmazási módja a századvég, a szecesszió hagyományaiban gyökerezik. Képei mesélő kedvűek. Tóth Ernő tündérekkel, manókkal, jó szándékú, bölcs képű ördögökkel, szomorú és vidám bohócokkal teszi meseszerűvé műveit. Lepkéi, bogarai, leguánjai, a rétek zöld tengerében vagy az egek kék vizében úszó ezüst pikkelyes halai mintha egy biológia tankönyv illusztrációi lennének, olyan valószerűek. Csupa meglepő történés, ahová csak nézünk. Az utóbbi években groteszk hangvételű bronzszobrokat is készít.
Tanárától, Iván Szilárdtól a mesterség fogásait és a művészi szemléletet alaposan elsajátította ugyan, de festői stílusát sosem követte. Tóth Ernő anatómiai torzításait, elrajzolásait mindig hihetően adja elő, csak annyira és oly módon torzítva figuráit, ahogyan ezt a néző még ha nem is valóságnak, de a valóság rajzi másának tudja elfogadni. Festői stílusa a főiskolai évek óta látszólag alig változott. A zöld lombokról lassan áttért a belső terekre és színpadszerűen zárt kisvárosi környezetekre. Figurái szép lassan urbanizálódtak a változott helyszín hatására. Motívumkészlete is csak lassan változott; mostanában például elhagyja a mechanikus szerkentyűket, de nem úgy a létrát, ami visszatérő elemként megmaradt hol egy domboldalban, egy ház mellett, egy szoba falánál, éppen csak irányt mutatva. Visszatérő szimbolikus képelemei még a madarak, cilinderek, hangszerek, lovak és lovasok, a léghajó és a Zeppelin.
1985-ben a gabrovói Humor- és Szatíra Fesztiválon a képzőművészeti kategória nagydíjával jutalmazták. Munkáit több díjban és kitüntetésben is részesítették. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének a tagja.
1978 óta rendszeresen szerepel kollektív és egyéni kiállításokon, itthon és külföldön.
Önálló kiállításai: 1980: Uitz Terem, Dunaújváros; 1981: Aba-Novák Terem, Szolnok; 1982: Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba; Rotterdam; 1983: Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; 1985: Békési Galéria; 1986: Humor és Szatíra Háza, Gabrovó, Bulgária; 1987: Csontváry Terem; 1989: Csók Galéria; 1991: Lübeck, Németország; 1993: Városháza, Hagen; Park West G., Detroit; 1994: Csók Galéria; 1997: Magyar Konzulátus, New York; stb. Murális munkái: pannó a békéscsabai Városháza Dísztermében és a kaszaperi Házasságkötő Teremben.
Művei közgyűjteményekben: Magyar Nemzeti Galéria, debreceni Déri Múzeum, békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum.
Irodalom:
Békéstáji Művészeti Társaság katalógus - Békéscsaba, 1993
Kiállítási Katalógus - 1994 |
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | T enk László 1943-ban született Nagybányán. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél volt a mestere. Évtizedek óta kiállító művész. Díjakat kapott – többek között – a debreceni, a szegedi, a hódmezővásárhelyi és a szolnoki országos tárlatokon. 2001-ben Munkácsy díjat kapott. Szobrot és grafikát is készít. Felesége gobelinszövő. Együtt alapították a T-Art Alapítványt: egy állandó kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozására. Munkáikat képzőművészeti kiadványok, katalógusok, hazai és külföldi kiállítások sora jelzi. |
|
Name: | THORMÁNÉ KISS MARGIT | Works |
| Description: | |
|
 |
Name: | | Description: | 1 963-ban született Hajdúböszörményben. Előbb plakátokat készített, majd egyetemi évei alatt a DATE Csontváry, majd a Mata János Képzőművészeti Körben tevékenykedett. Tanárai Rácz Imre, Lukács Gábor, Gilbert Lupfer, Kapcsa János és Fátyol Zoltán voltak. 1987-ben az egyetemek között meghirdetett képzőművészeti pályázaton I. díjat kapott. 1991 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Hazai és külhoni tárlatokon szerepelt. Számos debreceni kiállítás mellett művei rendszeresen jelen vannak az Őszi Tárlatokon és bemutatókon, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szolnokon, Kaposváron, stb. Kollektív kiállítása volt New Yorkban 2001-ben. Három alkalommal szerepelt Bécsben, ezen kívül Hamburgban, Karlsruhéban, Lentiben, Langenbachban. Festészete erősen természet centrikus. Többnyire szimbolista jellegű figurális kompozíciókat és csendéleteket fest. Kedvenc témája a napraforgó. A DOTE Galériában nyílt kiállítása 2002 novemberében. |
|
 |
Name: | | Description: | Ványi Balázs született Budapesten. Főként csendéleteket fest, melyek tárgyakat, virágokat, gyümölcsöket ábrázolnak. Klasszikus naturalista stílusban fest olajtechnikával, de időnként szürrealista képeket is alkot.
Ványi Balázs példaképeinek és mestereinek a nagy németalföldi festőket tekinti. Nagy nemzetközi árveréseken is részt vesz, többek között az Art Price Indicator című ADEC–katalógusban is jegyzik Ványi Blaise néven. |
|
 |
Name: | | Description: | 1947. szeptember 23-án született Békéscsabán. 1971-ben végezte el a szegedi tanárképző rajz szakát.
Lírai, figuratív munkáiban a romantika, és az irónia egyaránt felfedezhető. Országos és külföldi tárlatokon rendszeresen szerepel.
1982 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Táblaképek mellett könyv illusztrációkat, és grafikákat is készít.
Munkái:
Békéscsaba Polgármesteri Hivatal (fríz, terv)
Nagykanizsa MEN-DAN Szálloda (pannó)
Főbb díjak:
Székely Bertalan díj (1986)
Békéscsaba Város Kultúrájáért (2001) |
|
 |
Name: | | Description: | VILHELM Károlyfestő
(Arad [Arad, RO], 1943. június 21.–)
1967: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe. 1966: Fiatal Művészek Díja, Bukarest; 1970: Káplár Miklós-díj, Hajdúböszörmény; 1975 1979 beN Derkovits-ösztöndíj; 1979: Derkovits-ösztöndíj nívódíja; 1980: Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1986: Nemzetközi Festészeti Biennálé díjazottja, Kassa; 1998: Munkácsy-díj; 1998, 2000: Festészeti Biennálé fődíja, Szeged; 1999: a Magyar Festők Társaságának díja. Pályájának első korszaka Erdélyhez kötötte, a marosvásárhelyi Ped. Intézet rajz- és művészettört. tanszékének tanára, ill. tanszékvezetője volt. 1974-ben áttelepedett Magyarországra. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek, a Magyar Festők Társaságának, a Lechner Ödön és a T-Art Alapítvány kurátora. Élményeinek meghatározó forrásai kezdetben a népművészettel is rokon erdélyi kazettás templomi famennyezetek formavilága, Krúdy regényalakjainak és helyzetképeinek a saját gyermekkora emlékképeivel rokon polgári kultúrája és az életörömet sugárzó mozarti zene. Kutató és témakereső szenvedéllyel járta végig a XV-XVIII. századi festett kazettákat rejtő erdélyi templomokat, s ezek jelkép- és jelrendszeréből alkotta meg képeit. Barangolásainak emlékét rajzaival illusztrált tanulmányban jelentette meg (Festett famennyezetek, Bukarest, 1975). A szimbólumoktól távolodva a 80-as években a kollázs technika felé fordul. Bár alapvetően figuratív festőnek vallja magát, festményeinek színözöne képfelületeit a nonfiguratív felé közelítik. Legújabb alkotásait egy felszabadult és oldott, az érzékiség irányában elkötelezett festői nyelvezet jellemzi.
Mesterei: Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe.
Egyéni kiállítások
1964, 1965, 1966 • Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár
1968 • Városi Galéria, Csíkszereda • Városi Galéria, Székelyudvarhely
1969 • Városi Galéria, Segesvár • Kultúrpalota, Marosvásárhely
1972 • Petőfi Sándor Magyar Kulturális Központ, Bukarest
1976 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen
1979 • Műhely sorozat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1980 • Képcsarnok, Dunaújváros
1983 • MNH Kultúrház, Balatonkenese • Műcsarnok, Győr
1985 • Derkovits Terem, Szombathely
1988 • Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen • Vigadó Galéria, Budapest, (kat.) • Gulácsy Terem, Szeged
1989 • Városi Galéria, Pápa
1989 • Medgyessy Terem, Debrecen
1990, 1991 • Csontváry Terem, Budapest
1991 • T-art Műterem Galéria, Csillaghegy
1993 • Művelődési Ház, Balassagyarmat
1994 • BÁV Kortárs Galéria • Ifjúsági Ház, Eger • Moll Rt. Galéria, Szolnok
1995 • Csontváry Terem, Budapest • Szolnoki Galéria, Szolnok, (kat.)
1997 • Csontváry Terem, Budapest
1998 • MÁV Kórház, Szolnok
1999 • Szelet a tortából, MOL Rt. Galéria, Szolnok • Magyarok Háza, Köln
2000 • Vigadó Galéria, Budapest
2001 • Művészbarátságok, Csók Galéria, Budapest [Bujdosó Ernő, Sváby Lajos].
|
|
 |
Name: | | Description: | Feltöltés alatt |
|
Name: | | Description: | S opronban született 1963-ban. Fõiskolai tanulmányait Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán végezte 1987-ben.
1990-tõl szerepelnek munkái hazai és külföldi kiállításokon. Festményei megtalálhatók magán-és közgyûjteményekben Magyarországon, Kanadában, Svájcban, Ausztriában, Németországban, Svédországban.
2000 óta tagja a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének |
|
 |
Name: | | Description: | 1 959-ben született Debrecenben. 1980-84. Iparművészeti Főiskola textil szak. 1984-től tagja a Művészeti Alapnak. 1985-től tagja a Magyar képzőművészek Szövetségének és a Debreceni Műhely Alkotóközösségének. 1990-től a Hortobágy Art Képzőművészeti Alkotóközösségnek és a Művészek és Műpártolók Egyesületének, 1991-92. Piktúra Képzőművészeti Galéria.
Fontosabb egyéni kiállításai
1985. Debrecen TIT kiállító terem; 1985. DOTE galéria; 1987. Debrecen TIT kiállító terem; 1989. Debrecen Medgyessy terem; 1990. Nyíregyháza Benczúr terem; 1991. Debrecen Landler Jenő Kisgaléria; 1991. Derecskei Művelődési Ház; 1991. Debrecen Kenézy Kórház Galériája; 1992. Debrecen KPVDSZ Művelődési Ház; 1992. Budapest Korona Hotel; 1993. Budapest CWAG Bank; 1993. Budapest Modexco Kereskedő Ház; 1993. Győr Magyar Hitelbank; 1993. Nagycenk Horváth Galéria; 1993. Sopron Horváth Galéria; 1993. Debrecen Medgyessy terem; 1993. Debrecen DOTE Galéria; 1993. Debrecen Sil Trade üzletház; 1994. Debrecen Könyvtár; 1994. Debrecen Hülsta Paletta üzletház; 1994. Budapest CWAG Bank; 1994. Budapest OTP Galéria; 1994. Debrecen DOTE Kisgaléria; 1995. Németország Lage Városi Galéria; 1995. Debrecen Zeneművészeti Főiskola; 1995. Debrecen Medgyessy terem; 1995. Debrecen fitotéka üzlet; 1996. Debrecen Kossuth Gimnázium; 1996. Debrecen Sil Trade üzletház; 1997. Debrecen Gondola Hotel; 1998. Szekszárd MTC Galéria, 1998. Debrecen Református Templom; 2003. Debrecen DOTE Galéria; 2003. Hajdúdorog gimnázium; 2005. Debrecen Benedek Galéria |
|
 |
Name: | | Description: | F eltöltés alatt |
|
 |
Name: | | Description: | 1 988-tól rendszeres résztvevõje a Mártélyi Képzõmuvészeti Szabadiskolának. <BR>1990-94-ig a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán tanult. Mesterei Dér István és Novák András festõmuvészek voltak. <BR>1997. Volán Elektronika Székház Budapest; „Emlékek, víziók, töredékek” - Sajtóház Szeged <BR>1998. József Attila Városi Könyvtár Makó; Weiße Hausle Gallerie Hechingen (D) <BR>1999. Hódtói Általános Iskola és Gimnázium Hódmezõvásárhely <BR>2001. „Ezredvégi emlékeim” – Magyar Kultúra Alapítvány Galériája Budapest, „Idõmalom” – „B” Galéria Szeged <BR>2002. Kortárs Galéria Debrecen <BR>2004. Pátzay Terem Székesfehérvár <BR>2006. Galéria 2000 Hmvhely (Időtlen Pillanatok címmel) <BR>1994-tõl tanított a Kisteleki Gimnáziumban majd 1996-98-ig Szegeden a HAMMIDO Alapítványi Mûvészeti Iskolában tanszakvezetõ tanár. <BR>1995 óta tagja a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének. <BR>1996 óta Hódmezõvásárhelyen él és az egyesület kollektív mûtermében dolgozik. <BR>Mintegy 15 önálló kiállításából 3 alkalommal külföldön mutatkozott be (Finnország, Németország, Dánia). <BR>A hódmezõvásárhelyi mûvészekkel közös kiállításokon vett részt belföldön és külföldön egyaránt (Veszprém, Budapest: Kongresszusi Központ, Debrecen, Kaposvár, Szeged és Hollandia, Németország). Munkáival szerepelt országos tárlatokon, biennálékon és pályázati kiállításokon. <BR><BR>Festészeti munkáit a hódmezõvásárhelyi realista hagyományokból táplálkozó, régi értékeket újszerû megfogalmazásban ábrázoló képi világ jellemzi. Technikában és témában is sokrétû mûvészetében igyekszik mindent kipróbálni. A festészeti, rajzi technikákon túl a térszerûábrázolás, a plasztikai megoldások is érdeklik. A natúr anyagok, réz és fa felhasználásával épített kisplasztikái fanyar iróniával átitatott mûvészeti világról tanúskodnak. Kisplasztikái több országos tárlaton is szerepeltek. |
|
 |
|